Mirnij kutatóállomás
A Mirnij orosz kutatóállomás az Antarktiszon. Az első szovjet antarktiszi expedíció alapította, 1956. január 14-én kezdtek hozzá az építéséhez és február 13-án adták át.[1]
Mirnij kutatóállomás | |
Közigazgatás | |
Alapítás éve | 1956 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Tszf. magasság |
|
Elhelyezkedése | |
d. sz. 66° 33′ 07″, k. h. 93° 00′ 53″66.551944°S 93.014722°EKoordináták: d. sz. 66° 33′ 07″, k. h. 93° 00′ 53″66.551944°S 93.014722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirnij kutatóállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevét Fabian Gottlieb von Bellingshausen 1820-ban tett felfedezőútjának egyik hajójáról, a Mirnijről kapta, mely magyarul békéset jelent. Az állomás a kontinens szélén, a Davis-tenger partján foglal helyet. Egész évben lakott, nyáron (októbertől februárig) kb. 150-200, télen (februártól októberig) kb. 50 fős személyzete van, ami kutatókból és az ő munkájukat segítő valamint a kutatóállomás működőképességét biztosító személyekből áll.
Az 1960-as években több magyar meteorológus is dolgozott az állomáson: Titkos Ervin, Hirling György és Baráth József[2], és dokumentumfilmet forgatott Rockenbauer Pál is.[3]
Az állomás elhelyezkedése
szerkesztésA Mirnij az Antarktisz Kelet-Antarktika nevű oldalán, Az Indiai-óceán felől megközelíthető Davis-tenger partján fekszik. A partot Pravda-partnak hívják, ennek is az oroszul Hmara-foknak, angol nevén Mabus-foknak nevezett részén helyezkedik el. A part előtt több kisebb-nagyobb sziget található a 92°58' és a 93°2' között[4], ezek közül legnagyobb a legmesszebbre található Haswell-sziget, majd a parthoz közeledve a Tokarev-, Gorev-, Buromszkij-, Zikov-, Poradina-, Fulmar-, Bejárati-, Hmara-sziget következik, ezeket az Ob-átjáró választja el a Hmara-foktól. A 92°57' és a 93°00' között terülnek el a kicsi Fóka-szigetek és az Építőcsoport-szigetek, amiket a Lena-átjáró választ el a parttól.
Az állomás leírása
szerkesztés1964-ben Titkos Ervin meteorológus a kilencedik szovjet antarktiszi expedícióval[5] 1 évet töltött a Mirnijen, az állomást ekkor így írta le:
„A telepnek egyetlen utcája volt: a Lenin utca. A hóban mindenféle ládák, hordók, gázpalackok, alkatrészek hevertek. Elhaladtunk a zászlós épület mellett - egyébként a rádióállomás volt -, és a saját lakóházunk felé igyekeztünk. Közben különös látványra lettünk figyelmesek: itt is, ott is emberek tűntek el a hó alatt. [...] Akkor derült ki, hogy a hó alatt szabályos ház áll - ez lett az otthonunk antarktiszi tartózkodásunk alatt.”[6]
A "lakóházak" mellett több más épület is az állomáshoz tartozott, a rádióállomás épületén túl állt a Komszomol-domb, aminek a tetején az aerológusok háza állt, még távolabb egy másik dombon a rádió-leadóállomás antennái álltak. Az egész település 18-20 épületből állt, egy-egy ház alapterülete 60 m² volt, 6-9 kisebb-nagyobb szobával.[7]
Az épületek összeszerelhető falapokból álltak, a falapok pedig vázból, külső furnérburkolatból, és hőszigetelőanyagokból. Ezen kívül a falak és a tető is 3 cm vastag deszkaburkolatot kaptak, a szelek ellen pedig tungaolajjal átitatott farostlapborítás védte őket. Ezzel a megoldással biztosítani lehetett, hogy –50°-os hideg esetén is 18°-os hőmérséklet legyen az épületekben. A házak bejárata a tetőn volt.[7]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Titkos: Titkos Ervin. Egy év az Antarktiszon. Budapest: Móra (1966)
- ↑ Rockenbauer: Rockenbauer Pál. Csipetnyi Antarktisz. Budapest: Táncsics Könyvkiadó (1970)
- ↑ Skeib: Günter Skeib. A déli jégvilág. Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1967)
Külső hivatkozás
szerkesztés- A Mirnij honlapja Archiválva 2010. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Orosz Arktikus és Antarktikus Kutatóintézet honlapja Archiválva 1998. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Képek Mirnijről, 1978-ból
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Mirny Station című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.