Mittenwald

település Németországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. április 21.

Mittenwald település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7247 fő (2023. december 31.).[1] Mittenwald Wallgau, Krün, Garmisch-Partenkirchen, Leutasch, Scharnitz, Vomp és Lenggries községekkel határos.

Mittenwald
Mittenwald címere
Mittenwald címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásGarmisch-Partenkirchen járás
PolgármesterAdolf Hornsteiner (CSU)
Irányítószám82481
Körzethívószám08823
RendszámGAP
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség7247 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség199,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság911 m
Terület36,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 11° 15′ 37″47.441944°N 11.260278°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 11° 15′ 37″47.441944°N 11.260278°E
Mittenwald (Bajorország)
Mittenwald
Mittenwald
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Mittenwald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mittenwald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Népesség

szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között
Lakosok száma
1685
8031
8831
8019
7287
7325
7410
7387
7209
7247
1875195019751987201220142016201720212023
Adatok: Wikidata

Garmisch-Partenkirchentől keletre, az 1391 méter magasságú Hoher Kranzberg lábánál kialakult tengerszemtől északra fekvő település.

Története

szerkesztés
 
Mitterwald 1888-ban
 
Mitterwald rokokó falfestésű házai (részlet)

Az egykori római hadiút menti település a középkorban az Olaszország és Észak-Németország közötti kereskedelmi vámokból vált virágzóvá. Sőt 1487-ben a Velencei Köztársaság ide helyezte át Bolzanoból a velencei vásárt, ezáltal két évszázadra goldenes Landl-á, arannyal folyó tartománnyá tette a Werdenfels-birtokokat. 1679-ben azonban a velencei vásár visszakerült Bolzanoba, a régi hadiút elveszítette jelentőségét, mely csak a 20. században a turizmus és az alpinizmus térhódításával került ismét előtérbe.

Goethe 1786-ban olaszországi útja során áthaladva a településen Mitterwaldot eleven képeskönyv-ként említette.

Főutcáján (Markt) rokokó falfestéssel ékes házak sorakoznak, nagyrészt bibliai tárgyú freskókkal, melyek nagyrészt a híres oberammergaui falképfestő Franz Zwinck és követői kezétől származnak. A plébániatemplomhoz (Pfarrkirche St. Peter und Paul) felvezető színes főutca barokk tornyát az egyik legszebb bajor templomtoronynak tartják. A Joseph Schmuzer tervei szerint 1738-1740 között épült templom mennyezeti freskóit és oltárképét Matthias Günther készítette. A templom előtt a város érdemes fiának Matthias Klotznak bronzszobra áll. Matthias Klotz 90 éves korában; 1743-ban hunyt el. A hegedűkészítést Cremonában, Nicola Amati mesternél tanulta és miután a Mitterwald körüli erdők fája alkalmas volt erre a célra, a helybeliek pedig ügyes fafaragók voltak, a helység a hegedűkészítők faluja lett és máig vannak családok, akik ezzel foglalkoznak, sőt az 1900-as évek eleje óta szakiskola is működik a városban, és a helyi múzeum (Geigenbau- und Heinmatmuseum) egyben az iparág múzeuma is.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Helytörténeti múzeum
  • Plébániatemplom
  • Rokokó falfestésű főutca
  • Matthias Klotz hegedűkészítő bronzszobra

Vasúti közlekedés

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)