A molekularitás a kémiában az egyetlen reakciólépésben egymással ütköző molekulák számát jelenti.[1] Míg a reakció rendjét kísérletileg határozzák meg, a molekularitás elméleti fogalom és csak elemi reakciókra vonatkoztatható. Az elemi reakciókban a reakció rendje, a molekularitás és a sztöchiometriai együttható számszerű értéke azonos, de ezek különböző fogalmak.

  • Unimolekulás reakciónak nevezzük az olyan reakciót, melyben egy molekula entitást vesz részt.
  • A két molekula entitás részvételével zajló reakciót bimolekulás reakciónak nevezzük.
  • A három molekula entitás részvételével zajló reakciót termolekulás (trimolekulás) reakciónak hívjuk. Oldatban vagy gázkeverékben a termolekulás reakciók nagyon ritkák, mivel a három molekula egyidejű ütközésének valószínűsége nagyon alacsony.[2] A termolekulás kifejezést azonban használják az alábbi típusú három test asszociációs reakciókra is:

A nyíl feletti M azt jelöli, hogy az energia és impulzus megtartásához egy harmadik féllel történő második reakció is szükséges. A és B kezdeti bimolekulás ütközését követően egy gerjesztett állapotú köztitermék keletkezik, mely utána egy második bimolekulás reakcióban az M testtel ütközve átadja annak a fölös energiáját.[3]

A reakció két reakció egymás utáni sorozataként írható le:

Az ilyen reakciók gyakran mutatnak nyomás- és hőmérsékletfüggést a másod- és harmadrendű kinetika közötti átmeneti területen.[4]

A katalitikus reakciók gyakran három komponensűek, de a gyakorlatban nem úgy zajlik a reakció, hogy a két komponens és a katalizátor egyszerre ütközik, hanem először a kiindulási anyagok komplexe keletkezik, és a sebességmeghatározó lépés ennek a komplexnek a termékekké történő átalakulása. Például a fém katalizátorral végzett hidrogénezés során a molekuláris hidrogén először hidrogénatomokra disszociálva megkötődik a fém felületén, majd ezt követően ez az atomos hidrogén az, amely reagál a – korábban már szintén a felületre adszorbeálódott – kiindulási anyaggal.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Molecularity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. molecularity, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry (1996) 
  2. A termolekulás reakciók valószínűtlenségének tárgyalása (angol)
  3. A termolekulás reakciók reakciósebességi állandójának tárgyalása (angol) [1]
  4. A IUPAC Troe expression definíciója , a termolekulás reakciók sebességi állandójának félempirikus kifejezése (angol) [2]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés