Montepulcianói Szent Ágnes
Montepulcianói Ágnes (olaszul: Agnese Segni di Montepulciano) (Montepulciano, 1268. január 18. – 1317. április 20.) Domonkos-rendi apáca a középkori Toszkánában, akit életében csodatevőként ismertek. A katolikus egyház szentté avatta 1726-ban.
Montepulcianói Ágnes O.P. katolikus szent | |
a friesachi dominikánus templom főoltárképén | |
domonkos apáca | |
Születése | |
1268. január 18. Montepulciano, Pápai állam | |
Halála | |
1317. április 20. (49 évesen) Montepulciano, Pápai állam | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Boldoggá avatása | 1608 Boldoggá avatta: VIII. Kelemen pápa |
Szentté avatása | 1726. december 10., Róma Szentté avatta: XIII. Benedek pápa |
Kegyhely | Church of St. Agnes, Montepulciano, Siena, Olaszország |
Ünnepnapja | Domonkos rendben: április 20. |
Jelképei | angyal, bárány, gyermek Jézus, könyv, liliom, palást, sírbolt |
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Agnes of Montepulciano|Montepulcianói Ágnes O.P. katolikus szent]] témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésAgnese Segni néven, valószínűleg nemesi családba született. 9 éves korában lépett be a Domonkos-rendbe, ahol korán kitűnt szellemi és lelki kiválóságával. 14 évesen magiszternőjével együtt meghívták, hogy Proceno mellett alapítson kolostort. Egy évvel később, alig 15 éves korában megválasztották a kolostor pénztárosának. 1288-ban, húszéves korában a kolostor elöljárója lett.
A feljegyzések szerint sok beteg gyógyult meg imádságának hatására.
1306-ban Montepulciano elöljárói hazahívták, hogy alapítson ott is kolostort. A kolostor alapítólevele 1306. július 3-án kelt, majd az első nővérek ugyanazon év augusztusában tették le fogadalmukat. Apátnőnek szeptember 23-án választották meg, s ezt a feladatát haláláig ellátta. Itt sokszor volt látomása, többek között ebben megbízást kapott, hogy építse fel a Santa Maria Novella templomot. Ebben a templomban következett be a nevéhez köthető mannacsoda, amikor a helyi püspök jelenlétében manna borította el az oltárt.
Tisztelői között volt Sziénai Szent Katalin is.
1316-ra egészségi állapota nagyon megromlott, ezért orvosi tanácsra és nővérei kérésére a szomszédos fürdővárosbs, Chiancianóba ment gyógyulni. Bár ő maga nem gyógyult meg, sok beteg körülötte, imádságának hatására felgyógyult. Kolostorába nem sokkal halála előtt hordágyon vitték vissza. 1317. április 20-án halt meg. A domonkosok próbáltak balzsamozó szereket szerezni, de ez a tervük nem sikerült. Halála után egy évvel testét véglegesen el akarták temetni, s ekkor kiderült, hogy a bomlási folyamat nem indult meg. Romlatlan teste a mai napig a montepulcianói kolostor templomában megtekinthető.
Életrajzát Capuai Boldog Rajmund írta meg, nem sokkal halála után. A Domonkos rendben 1601-től tisztelik, hivatalos szentté avatását XIII. Benedek pápa 1726-ban végezte el.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Agnes of Montepulciano című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.
- Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.
- Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932. (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7