Motul de Carrillo Puerto
Motul de Carrillo Puerto kisváros Mexikó Yucatán államának északi részén, a Litoral Centro nevű régió Motul községének központja. 2010-ben valamivel több mint 23 000-en lakták.[2]
| Motul de Carrillo Puerto | |||
 | |||
| A városközpont látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Yucatán | ||
| Régió | Litoral Centro | ||
| Község | Motul | ||
| Alapítás éve | 11. század | ||
| Irányítószám | 97430 | ||
| Körzethívószám | 991 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 240 fő (2010)[1] | ||
| Agglomeráció | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 13–15 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 21° 05′ 42″, ny. h. 89° 16′ 59″21.095000°N 89.283056°WKoordináták: é. sz. 21° 05′ 42″, ny. h. 89° 16′ 59″21.095000°N 89.283056°W | |||
 Motul de Carrillo Puerto
Pozíció Yucatán térképén
| |||
| Motul de Carrillo Puerto honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Motul de Carrillo Puerto témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésA város egy teljesen sík mészköves területen fekszik, nagy őserdők és kisebb mezőgazdasági területek környékezik. Utcahálózata – hasonlóan a legtöbb síkvidéken épült mexikói településhez – négyzetrácsos. Folyója nincs, de a felszín alatti vizek egy érdekes cenotét hoztak létre, neve: Sambulá.[3]
Éghajlata nyáron igen csapadékos és egész évben viszonylag egyenletesen meleg: januárban 22,6 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, májusban, 28,8 °C. Évente átlagosan 1159 mm eső hull, ennek döntő többsége júniustól októberig.[4]
Népesség
szerkesztésA település népessége viszonylag gyorsan nő:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 17 410 |
| 1995 | 18 390 |
| 2000 | 19 868 |
| 2005 | 21 508 |
| 2010 | 23 240 |
Története
szerkesztésNeve a maja nyelvből ered, jelentése: nem bővelkedik. A város alapításáról nincsenek pontos adatok, de annyi biztos, hogy valamikor a 11. századadban alapította Zac Mutul, akiről a nevét is kapta. A spanyol hódítás előtt Ceh Pech tartományhoz tartozott, 1581-ben pedig Francisco de Bracamonte birtokához. A népesség növekedése 1821-ben kezdődött, amikor Yucatán is függetlenedett Spanyolországtól, 1852. március 10-én nyerte el a villa rangot és ekkor vált községközponttá is, majd 1872-ben emelkedett ciudad rangra. 1847-ben több mint 200 indiánt gyanúsítottak meg összeesküvéssel, ezért az állam kormányzójának rendeletére a város határában kalodákba zárták és megkorbácsolták őket, köztük a helyi kacikát is.
1918. március 29. és 31. között rendezték meg itt az első szocialista kongresszust, ahol megvitatták a munkások problémáit, 1922-ben pedig a várost lefokozták: elvették tőle ciudad, de még a villa rangot is, és pueblóvá (faluvá) nyilvánították. 1924. szeptember 30-án Felipe Carrillo Puerto elhunyt kormányzó emlékére a város nevéhez hozzáadták a de Carrillo Puerto végződést, melyet később visszavontak, de 1933. október 2-án újra visszaadták, ma is így hívják: Motul de Carrillo Puerto.[3]
Turizmus, látnivalók
szerkesztés.jpg)
Két régi műemléktemplom jelenti a legnagyobb látnivalót a városban: a Szűz Mária mennybemenetele-templom és a 17. századi Keresztelő Szent János-templom. Emellett megtekinthető még Felipe Carrillo Puerto szülőháza is.[3] A már említett Sambulá nevű cenotébe, mely a város déli részén nyílik, egy kiépített lépcsőn lehet lemenni.[5]
Kultúra, hagyományok
szerkesztésJúlius 8. és 16. között rendezik a Carmeni Miasszonyunk fesztiválját. Egy érdekes régi szokás, hogy halottak napján a ház egy fontos helyén a lakók oltárt állítanak, és kihelyezik oda elhunyt szeretteik kedvenc ételét, valamint az úgynevezett Mucbil Pollo nevű szárnyasételt, és/vagy új kukoricából készült atolét és vízzel készült csokoládét.
A nők tipikus népviselete a huipil, melyet itt úgy hímeznek, hogy a ruha szélén és a szögletes nyakkivágás körül a hímzés kiemelkedik. Alatta a redős fustánt szíjjal szorítják derekukhoz. Gyakran szandált hordanak, a napsütés ellen pedig kendővel védekeznek. Főként az idősebb parasztok bő nadrágot hordanak, gombos inggel és erős vászonból készült köténnyel és szalmakalappal. A nők ünnepi ruhái főként értékes, kézzel (főként keresztszemes hímzéssel) készült darabok, ékszereik pedig aranyból, korallból vagy ezüstfiligránból készülnek. A férfiak ünneplője nadrágja fehér színű (a gazdagoké aranygombos), panamakalap és egyfajta papucsféleség, az alpargata illik hozzá, valamint a hagyományos vörös kendő, az úgynevezett paliacate.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 2.)
- ↑ a b c d E-Local kormányzati oldal – Motul község (spanyol nyelven). [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
- ↑ Servicio Meteorológico Nacional – Motul de Carrillo Puerto időjárási adatai (spanyol nyelven) (TXT). (Hozzáférés: 2013. április 2.)[halott link]
- ↑ Kép a foursquare.com-on (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 2.)