Nászta Katalin
Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. április 18. –) erdélyi magyar költő, író, színművész, előadóművész.
Nászta Katalin | |
Horváth László felvétele | |
Élete | |
Született | 1950. április 18. (74 éves) Kolozsvár |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, interjú |
Életútja
szerkesztésKolozsváron született Nászta István és Nászta (Fischer) Rózália gyermekeként. Egy húga van, Nászta Annamária, aki két évvel fiatalabb nála (sz.1952).[forrás?] Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását.[1] 1976-ban férjhez ment Kurta Árpádhoz, akitől két fia született, Kurta Áron Endre és Kurta Mátyás Levente.[forrás?]
A színházban elsősorban vígjátéki és karakterszerepekben foglalkoztatták. Kiemelkedő alakításait Ion Luca Caragiale színműveinek női főszerepei jelentették számára Az elveszett levél, a Zűrzavaros éjszaka és a Farsang című darabokban. Emlékezetes Puck megformálása Shakespeare, Szentivánéji álom-jából, önálló estje Kányádi Sándor meséiből, verseiből Gyermekhangra címmel.[2] Ha élni akarunk c. önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő.[1]
Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban: „Biztatónak érezzük azt az önelégedetlenséget, azt a kereső nyugtalanságot, amely minden sorát áthatja...” (1971). Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain; az Echinox aforizmáit közölte. Három verssel van jelen a fiatal írók Varázslataink (Kolozsvár, 1974) című antológiájában. 1989-ben, még a rendszerváltás előtt családjával Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig.[1][2] Színészekkel, színházi emberekkel készült interjúit a kolozsvári Korunk, majd áttelepülése után a Film-Színház-Muzsika közölte, verseivel a helyi Zalai Hírlapnál jelentkezett. Részt vett a zalaegerszegi írókör munkájában is. 1991-ben visszavonult a színészettől.[2]
2015-ben az Omniscriptum kiadónál Vajúdás címmel megjelent hitéleti vallomásait tartalmazó kötete.[3] 2016-ban magánkiadásban jelentek meg összegyűjtött versei, karcolatai Te tudsz engem, Uram címmel.[4] 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.[5] Thália erdélyi napszámosai címmel interjúkötete 2018-ban került a sepsiszentgyörgyi Tinta Könyvkiadó gondozásában az olvasóközönség elé.[6][7] Ezzel egyidőben az Ének az élőknek kötete is, az Underground kiadónál.[5]
Verseit, cikkeit, interjúit folyamatosan közlik az internetes irodalmi portálok, mint a Hetedik,[8] Hetedhéthatár,[9] Káfé-főnix,[10] Lenolaj,[5] Litera-Túra,[11] Porcelánszív,[12] Deák+kert, valamint a zalai Pannon Tükör művészeti folyóirat.[13]
Kötetei
szerkesztés- Vajúdás – vallomások, Omniscriptum kiadó, Saarbrücken, 2015
- Te tudsz engem, Uram – versek, karcolatok, Underground kiadó, Bp., 2016 Online hozzáférés
- Thália erdélyi napszámosai – interjúk erdélyi magyar színművészekkel; Tinta, Árkos, 2017
- Ének az élőknek – versek, MEK, 2018, Underground kiadó, Bp., 2018 Online hozzáférés
- Felvágott szívvel. Versek; Pannon Írók Társasága, Zalaegerszeg, 2020 (Pannon tükör könyvek)
- Melléd kitalálva. Versdráma; Pannon Írók Társasága, Zalaegerszeg, 2022 (Pannon tükör könyvek)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c RMIL 4
- ↑ a b c Székely Ferenc: Játék a boldogsággal – Beszélgetés a 70 éves Nászta Katalin színművésszel, költővel, íróval. www.erdely.ma (2020. július 16.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Játék a boldogsággal. Beszélgetés a 70 éves Nászta Katalin színművésszel, költővel, íróval, Háromszék, 2020. július 16. Online hozzáférés
- ↑ Magyar országos közös katalógus. mokka.hu (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ a b c Cseke Gábor: Megjelent állandó szerzőnk, Nászta Katalin: Ének az élőknek című kötete. lenolaj.hu (2017. május 21.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Nászta Katalin szellemi poggyásza – Erdélyi színészportrék a nyolcvanas évekből. www.3szek.ro (2018. április 21.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Barikád a feledés útján. www.3szek.ro (2018. április 21.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Nászta Katalin. ahetedik.hu (Hozzáférés: 2021. március 7.) arch
- ↑ Nászta Katalin: Kereken. hetedhethatar.hu (2020. augusztus 20.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Nászta Katalin: Fény oson a homlokon. ujkafe.website (2017. december 9.) (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Nászta Katalin. www.litera-tura.hu (Hozzáférés: 2021. március 7.) arch
- ↑ Nászta Katalin: Júniusban. www.porcelansziv.hu (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Nászta Katalin versei. pannontukor.hu (2016. november 24.) (Hozzáférés: 2021. március 27.)
Források
szerkesztés- ↑ RMIL 4: Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
További információk
szerkesztés- Kántor Lajos: Nászta Katalin verseiből. Korunk, 1. sz. (1971)
- Nászta Katalin: A színész műhelye: Kakuts Ágnes - Czikéli László. www.ahetedik.hu (2016. október 20.) (Hozzáférés: 2021. március 7.) arch
- Zsehránszky István: Nem kell belekékülni… kafe.hhrf.org (Hozzáférés: 2019. május 4.) arch