Nátrium-jodát
nátrium-jodát | |||
Nátrium kation |
Jodát anion (kalotta-modell) | ||
Más nevek | a jódsav nátriumsója | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7681-55-2 | ||
PubChem | 23675764 | ||
ChemSpider | 22760 | ||
RTECS szám | NN1400000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | WTCBONOLBHEDIL-UHFFFAOYSA-M | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | NaIO3 | ||
Moláris tömeg | 197,8924 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, rombos kristályok | ||
Sűrűség | 4,28 g/cm³, szilárd | ||
Olvadáspont | 425 °C (bomlik)[1] (vízmentes) 19,85 °C (pentahidrát) | ||
Oldhatóság (vízben) | 9,47 g/100 ml (25 °C) 34 g/100 ml (100 °C) | ||
Oldhatóság | oldódik ecetsavban oldhatatlan alkoholokban | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincs listázva | ||
NFPA 704 | |||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | nátrium-jodid nátrium-perjodát nátrium-bromát nátrium-klorát | ||
Azonos anion | kálium-jodát ezüst-jodát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-jodát a jódsav nátriumsója, képlete NaIO3. Oxidálószer. Redukálószerekkel vagy éghető anyagokkal érintkezve meggyulladhat.
Előállítása
szerkesztésElő lehet állítani nátriumtartalmú bázis, például nátrium-hidroxid és jódsav reakciójával:
De elő lehet állítani jód és forró, tömény nátrium-hidroxid vagy nátrium-karbonát oldatának reakciójával:
Reakciói
szerkesztésA nátrium-jodát nátrium-perjodáttá oxidálható vízben oldott hipokloritokkal vagy más erős oxidálószerekkel:
Veszélyei
szerkesztésA nátrium-perjodátot nem érheti hő, ütés vagy súrlódás. Nem kerülhet érintkezésbe a következő vegyületekkel: gyúlékony anyagok, redukáló anyagok, alumínium, szerves vegyületek, szén, hidrogén-peroxid, szulfidok.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Sodium iodate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Lide, David R., Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 4–85, ISBN 0-8493-0594-2