Németország szövetséges megszállása

	Németország szövetséges megszállása
	1945 – 1949 / 1990
	; Németország szövetséges megszállása zászlaja
	; Németország szövetséges megszállása zászlaja
	Németországi megszállási övezetek
Fővárosa	Berlin
Elődállam	Utódállam
←	→
	→
	→
	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Németország szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.

A második világháborúban győztes szövetséges hatalmak korábbi megállapodásuk értelmében négy megszállási övezetre osztották Németországot.

Előzmények

Szövetséges döntések a háború végén

1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom, azaz a náci Németország kapitulációjával Európában befejeződött a második világháború. A győztes szövetséges hatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már korábban, 1945 februárjában Jaltában tárgyalássorozatot kezdtek a háború lezárását követő világpolitikai rendezésekről és ezen a konferencián született döntés arról is, hogy Németországot a legyőzését követően négyhatalmi megszállás alá kell vonni.^[1]

Megszállási övezetek

A négyhatalmi megszállás a négy hatalom megszállási övezeteinek (zónáinak) kialakítását jelentette, amelyek viszont nem a frontvonalak találkozási vonala mentén, hanem a Német Birodalom tagállamainak eredeti határait követve történt. Így a zónák kialakítása 1945 nyarán jelentős csapatmozgásokkal járt, mert a nyugati és a szovjet csapatoknak is kölcsönösen át kellett adniuk egymásnak egyes területeket. A felosztás eredménye végül a négy zóna lett, az alábbiak szerint (a később, 1949-ben megállapított új német szövetségi tartományok elnevezéseivel):

	brit zóna	amerikai zóna	francia zóna	szovjet zóna
Megszállt területek	Schleswig-Holstein, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália	Bajorország, Hessen, Württemberg-Baden, Bréma	Baden, Rajna-vidék-Pfalz, Württemberg-Hohenzollern, Saar-vidék	Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Parancsnokság helye	Bad Oeynhausen	Frankfurt am Main	Baden-Baden	Berlin-Karlshorst
Terület	97 722 km²	107 459 km²	40 216 km²	107 173 km²
Lakosság^[2]	22 305 027 fő	17 254 945 fő	5 063 630 fő	17 313 734 fő

Berlin felosztása

Noha Berlin mélyen a szovjet megszállási övezetben helyezkedett el, a szövetségesek döntése értelmében a várost külön négyhatalmi megszállási területre, ún. szektorokra osztották fel, az egyes kerületek határai mentén, az alábbiak szerint:

	brit szektor	amerikai szektor	francia szektor	szovjet szektor
városrész	nyugati-középső	déli-középső	északi	keleti
megszállt kerületek	Tiergarten, Charlottenburg–Wilmersdorf, Spandau	Kreuzberg, Neukölln, Tempelhof, Schöneberg, Steglitz, Zehlendorf	Reinickendorf, Wedding	Mitte, Prenzlauer Berg, Friedrichshain, Pankow, Weissensee, Lichtenberg, Treptow, Köpenick, Marzahn (1979-től), Hohenschönhausen (1985-től), Hellersdorf (1986-tól)
szektor érdekességek	ebbe a szektorba került a Reichstag és a híres spandaui börtön	ebben a szektorban volt a Nyugat-Berlint sújtó szovjet blokád idején kialakított légihíd bázisa (a tempelhofi katonai repülőtér), a keletnémetek számára nyugati híreket szolgáltató RIAS rádióállomás és a híres Checkpoint Charlie ellenőrzőpont.	- -	ide került a város híres főútja, az Unter den Linden, a végén álló, a város jelképét jelentő Brandenburgi kapuval, valamint a tőle nem messze fekvő náci kormányzati épületekkel és a Hitler utolsó menedékét jelentő bunkerrel együtt

Megszállás és kettéosztás

A háború következtében meghalt közel tízmillió német katona és civil; jelentős területek elvesztek; 15 millió németet űztek el a korábbi keleti területekről és más országokból; a nagyvárosokat súlyos rombolások érték. Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. A Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezeteket 1949. május 23-án egyesítették, itt létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben „Nyugat-Németország” és „Kelet-Németország” lettek, Berlin megszállt részeit pedig „Nyugat-Berlin” és „Kelet-Berlin” neveken kezdték emlegetni. A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, hivatalos nevén „Berlin, az NDK fővárosa”, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kormánya kijelentette, hogy Bonnt csak ideiglenes fővárosnak tekinti, mert bízik abban, hogy egyszer majd megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.

Jegyzetek

↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Allied Occupation of Germany, 1945-52 (angol nyelven). 2001-2009.state.gov, 2008. július 18. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
↑ Az 1946. október 29-i népszámlálás szerint.

Források

[1] Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Allied Occupation of Germany, 1945-52 (angol nyelven). 2001-2009.state.gov, 2008. július 18. (Hozzáférés: 2022. július 24.)

[2] Az 1946. október 29-i népszámlálás szerint.

[1]

[2]