A NABI (North American Bus Industries) a világ egyik vezető tömegközlekedési busz gyártója. Az 1992-ben alapított vállalat gyökerei a hetvenes évekig nyúlnak vissza. A NABI Magyarországon belül Kaposváron és Budapesten működtet buszkarosszéria-gyártó és összeszerelő üzemeket. A cég sorozatban gyártja a világon egyedülálló, SCRIMP technológiával készülő könnyűszerkezetes autóbuszát a CompoBus-t. A NABI buszai a hagyományos dízelmotorok mellett a környezetbarát gázüzemű (CNG, LNG) motorokkal, valamint hibrid meghajtással egyaránt készülnek. A cég jelenleg mintegy négyszázötven főnek ad munkát hazánkban.

NABI
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1989
Megszűnt2015
SzékhelyAnniston
Iparágautóipar
TulajdonosNFI Group
Termékektransit bus
A NABI weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz NABI témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A North American Bus Industries (röviden NABI) története 1976-ban kezdődött, amikor kereskedelmi megállapodás született a magyar Ikarus és amerikai Crown Coach vállalatok között. Együttműködésük eredményeként 1977-ben megjelent Los Angelesben az első Magyarországon tervezett csuklós autóbusz. Az 1980-as években az együttműködést felbontották és az Ikarus új stratégiai megállapodást kötött az Union City Body Company-vel (UCBC), hasonló működés szerint: Magyarországon tervezték a buszokat és gyártották a vázakat, míg a végszerelésre az Egyesült Államokban került sor. 1992-ben az Első Magyar Alap tulajdonába került az UCBC, Amerikai Ikarus néven. Így már nem csak a tervezés, de a design és az alkatrészek biztosítása is magyar feladat volt. A karosszéria a Budapest-mátyásföldi) gyárban készül, míg az autóbuszok kiszerelése az Alabama állambeli Annistonban történik a NABI Inc. üzemében. 2001-ben, zöldmezős beruházásként felépült a NABI kaposvári gyára, ahol a világon egyedülálló kompozit autóbuszok készülnek. A NABI 2000-ben, az brit Optare felvásárlásával lépett az európai piacra, majd 2002-től kínálta a Magyarországon gyártott NABI 700 SE elővárosi, helyközi autóbuszt. A 2006-os évben az amerikai NABI Inc., és a magyarországi NABI üzemek, egy új tulajdonos, az amerikai Cerberus Capital Management, L.P. tulajdonába kerültek. A cég budapesti üzeme továbbra is az acélvázas autóbuszokat készíti modern technológiák alkalmazásával. A 2001-ben alapított és 2008 óta ismét üzemelő kaposvári gyáregység pedig az üvegszál erősítésű karosszériákat készíti, működése során a magyar és európai uniós környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

A céget 2013. júniusában felvásárolta az egyik legnagyobb amerikai riválisa, a New Flyer.

A cég csak a külföldi gyáregységeket vette meg, a budapesti gyáregységet az Evopro,[1] a Kaposváron található összeszerelő üzemet pedig egy török cég vette meg.[2]

Gyártmányai

szerkesztés

Legújabb magyar gyártmánya

szerkesztés

Ünnepélyes keretek között gördült ki a NABI Kft. kaposvári üzemének csarnokából a NABI Sirius névre keresztelt autóbusz, amelyet a cég a magyar és az európai autóbusz piacra tervezett. Az első modell átadása fontos lépése a magyarországi járműipar megújulásának, és a NABI termékfejlesztésének egyaránt. A korábban mintegy 2,5 millió USA dolláros fejlesztésű, az amerikai piacon nagy sikereket aratott NABI BRT formatervét és konstrukciós alapjait felhasználva, újabb nyolc hónapos fejlesztési időszakot követően született meg a NABI Sirius. A NABI Sirius az első tagja egy olyan autóbuszcsaládnak, amely moduláris felépítésének köszönhetően az összes európai, így a magyar igényeket is teljesíteni tudja. Az alap konstrukció kialakítása lehetővé teszi, hogy városi, elővárosi, helyközi szóló- vagy csuklós autóbuszt, trolibuszt, gáz, vagy akár hidrogén hajtású variációt is elkészítsenek belőle. A modularitás abból a szempontból is előnyös, hogy ha egy üzemeltető többfajta autóbuszt választ a családból, akkor nem kell különböző alkatrészeket vásárolni buszonként, hiszen a beépíthető elemek nagy része megegyezik. Az új, európai piacra szánt jármű készen áll a sorozatgyártásra. A bemutatott autóbusz 12,8 méter hosszú, 110 utas szállítására alkalmas, és kialakításának köszönhetően leginkább városi, illetve elővárosi viszonylatban közlekedhet majd. A fejlesztését, építését és kiszerelését is a NABI hazai szakembergárdája végezte. A NABI Sirius tervezése során a vállalat igyekezett azt a forradalmi, - szintén magyar -, formatervet követni, amelyet az Amerikába szállított buszok esetében már használ. A gyártó célja autóbuszaival felkelteni az utasok és városlakók érdeklődését. Az Egyesült Államokban több NABI autóbuszt üzemeltető közlekedési társaság is a magyar mérnökök által tervezett autóbusszal népszerűsíti a tömegközlekedés nyújtotta előnyöket. A NABI Sirius nem csupán külső megjelenésében, hanem biztonsági szempontból is hasonlít az amerikai piacra gyártott buszokhoz, amelyek az acélvázas szerkezetnek köszönhetően fokozottan strapabíróak. Emellett környezetvédelem tekintetében is kiemelkedő adottságokkal bír: a NABI Siriusba szerelt 8 literes dízelmotor az EU5-ös normát túlteljesítő EEV besorolásnak is megfelel adalékanyag nélkül, amely csak várhatóan csak 2013-tól lesz kötelező az Unió területén.[3]

A NABI zöldmezős beruházással, még 2001-ben azzal a céllal építette fel kaposvári üzemét, hogy itt kompozit karosszériás buszokat gyártson. Már kezdetben is döntően az amerikai piacra készültek saját fejlesztésű járművek, ám négy év után kénytelenek voltak leállítani a termelést, mert a Magyarországon készülő buszok nem mentesültek az úgynevezett Buy America törvény hatálya alól. Ez kimondja, hogy a szövetségi támogatást élvező közbeszerzéseknél az alkatrészek 60 százalékát amerikai gyártóktól kell beszerezni, sőt az összeszerelést is az Egyesült Államokban kell végezni. Az új piacokban is bízva kétszer sikerült újraindítani a termelést, ám a mintegy 170 dolgozót foglalkoztató üzem idén május végén végképp lehúzta a rolót. Ezzel párhuzamosan a NABI acélkarosszériás buszokat előállító mátyásföldi üzemét is bezárták. Ezt követően a NABI bejelentette, a kaposvári üzemet értékesíteni kívánják. (Forrás: Napi Gazdaság 2013 11.18)

A mintegy 7,5 milliárd forintos fejlesztést, illetve átalakítást követően elsősorban kompozit anyagból készülő szélkeréklapátokat, valamint különböző autóalkatrészeket, többet között motorháztetőket gyárt majd a NABI Gyártó és Kereskedelmi Kft. 2013-ban megvásárolt kaposvári üzemében a török Telateks A.S.-hez tartozó Metyx Composites. Ugur Ustunel, a cég tulajdonosa a város polgármesterével, Szita Károllyal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, terveik szerint három éven belül mintegy 200, elsősorban korábban a NABI-nál dolgozó szakembernek adnak majd munkát a közel 13 ezer négyzetméteres üzemben. (Forrás: Napi Gazdaság 2013.11.18)

Jelenlegi gyártmányai

szerkesztés
Modell Hossz Szélesség Fénykép Meghajtás (üzemanyag)
Normál padlós modellek
NABI 416[4] 12,19 m 2,59 m   gázolaj, sűrített és folyékony földgáz
Optima American
Heritage Streetcar[5]
9,14 m
10,67 m
2,44 m   gázolaj, sűrített földgáz, propán-bután gáz
Alacsony padlós modellek
NABI BRT[6] 11,28 m
12,80 m
18,29 m
19,81 m
2,59 m   gázolaj, sűrített földgáz, dízel-elektromos
Optima Opus[7] 9,14 m
10,67 m
2,51 m   gázolaj, dízel-elektromos
NABI LFW[8] 9,45 m
10,67 m
12,19 m
2,59 m  
 
gázolaj, dízel-elektromos
sűrített földgáz
folyékony földgáz
NABI Metro 45C[9] 13,72 m 2,59 m   gázolaj, sűrített földgáz
Blue Bird Ultra LF[10] 9,14 m
10,67 m
2,59 m gázolaj, sűrített földgáz
  1. Új magyar buszgyártó született: a Mabi. Magyar Nemzet. [2013. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 17.)
  2. Megvették a kaposvári NABI-t!. kapos.hu. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  3. http://www.nabi.hu
  4. A NABI 416 a NABI honlapján. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  5. Az American Heritage Streetcar a NABI honlapján. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  6. A BRT a NABI honlapján. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  7. Az Opus a NABI honlapján. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  8. Az LFW a NABI honlapján. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  9. A Metró 45C a NABI honlapján. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  10. A Blue Bird Ultra LF a NABI honlapján. [2009. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)

Külső hivatkozások

szerkesztés