Nadányi Miklós
Körös-nadányi báró Nadányi Miklós (szlov. Mikuláš Nadaný, lat. Nicolaus Nadany) szőgyéni,[1] verebélyi (1644), majd nógrádi (1654-1663) várkapitány. Az első verebélyi illetőségű személy akiről portré maradt fenn.
| Nadányi Miklós | |
 | |
| Született | 1600 |
| Elhunyt | 1664 (63-64 évesen) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1626-ban említik először Verebély budai pasa általi ostromának visszaverésekor.[2] 1638-ban bevádolták a béke megszegéséért és fogságba vetették, de Esterházy Pál közbenjárt érte és végül szabadon engedték.[3] 1639-től Nógrád várának alkapitánya Miskey István mellett.[4] 1642-ben Drégelypalánk helyett Szőgyén kapitányságát kapta.[5] 1646-ban tiltakozott Esztergom vármegye közgyűlésén az ellene felhozott vádak ellen.[6] 1646-ban Érsekújvárból kiindulva a Nyitra vidékéről elvonulóban lévő törököket a Vezekényi csatában szétverte és a foglyokat kiszabadította. 1652-ben a 2. Vezekényi csatában, melyben négy Esterházy esett el, maga Forgách Ádám hívta harcba. 100 lovasból álló hada nagy veszteségeket szenvedett és ő maga is lováról lefordulván egy török buzogányától sérült meg. Ezen csatáról is maradt fenn ábrázolás. 1652-ben Nyitra vármegye követe.[7] 1654-től a töröknek való átadásáig (1663) Nógrád főkapitánya.[8] Összetűzésbe került Bercsényi Imrével.[9]
1659-ben vitézségeiért I. Lipót bárói rangra emelte. 1663 körül a verebélyi várat vejének Sigrai Ferencnek ajándékozta, aki özvegy lányát Zsófiát vette feleségül, míg Érsekújvár eleste után a nógrádi várat ellenállás nélkül engedte át Apaffynak és a töröknek. Nógrád eleste után további véghelyeket pusztítottak el, vagy adták meg magukat. Ezek után többé nem szerepel a forrásokban. Felesége Mindszenty Magdolna volt.[10] Mivel egyetlen fia 1671-ben lévai kapitányként meghalt, 3 lányával a Nadányi család bárói ága kihalt.
Első címerében két pontyot tartó kar látható, későbbi címere a pontyot tartó karok mellett két oroszlánt és 3 kiütött fogat tartalmazott. 1649-ben használt pecsétjéről Frederik Federmayer közölt adatokat.[11] Komáromszemerei birtokrészeit 1654-ben Tánczos Péternek zálogosítja el.[12]
Galéria
szerkesztés-
1649-ből -
olajfestmény -
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A szőgyéni német erődített templom kapitánya volt (Frederik Federmayer 2013. okt. 22-i előadása Turócszentmártonban).
- ↑ Bars vármegye községei.
- ↑ Jedlicska 1910, 208.
- ↑ Reiszig E.: Nógrád vármegye története.
- ↑ Jedlicska 1910, 337 No. 657; 1643 Reiszig Ede: Esztergom vármegye története
- ↑ Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Esztergom szabad királyi városi közgyűlési jegyzőkönyvei, IV.1.a.I.23-24. (1646.05.17); IV.1.a.I.25. (1646.08.08).
- ↑ Óváry Lipót 1901: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 3. füz. A XVII. századból származó oklevelek kivonatai. Budapest, 135 No. 894. Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Reiszig i.m. Nógrád
- ↑ Jakus Lajos 1985: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”. In: Ikvai Nándor (szerk.): Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia) 17. Szentendre, 530.
- ↑ Nagy Iván VII, 507.
- ↑ Federmayer, F. 2006: Identifikácia a rozvádzanie skratiek v kruhopisoch a nápisoch pečatí fyzických osôb (uhorský novovek 1526-1848, 2. časť). Slovenská archivistika 41/2, 77-92. (90)
- ↑ Vende Aladár: Komárom vármegye községei.
Források
szerkesztés- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Nedeczky Gáspár 1891: A Nedeczky család. Budapest, 579 nn.
- Jedlicska Pál 1910: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához (1401-1653) s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest.
- Szabó András Péter 2010: A szécsényi seregszék jegyzőkönyve (1656-1661). Salgótarján.