Nadur
Nadur a máltai Gozo szigetének második legnépesebb helyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű, máltai nyelven kilátóhelyet (más forrás szerint megfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei: Ta' Hida a Ramla Baybe vezető út mentén, és San Blas a hasonló nevű öbölnél, Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.
| Nadur | |||
.jpg) | |||
| Nadur madártávlatból | |||
| |||
| Mottó: Vigilant | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Miriam Portelli (Nemzeti Párt, 2008 óta) | ||
| Irányítószám | NDR | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Szent Péter és Szent Pál (június 29., Mnarja[1]) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4509 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 553 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 152 m | ||
| Terület | 7,56 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″36.038056°N 14.295000°EKoordináták: é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″36.038056°N 14.295000°E | |||
| Nadur weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nadur témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztés
Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven 1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy 1744-ben talált bronz Apollo-szobor. Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt ma Ta' Sopu Towerként ismerik. Az 1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.[3] Brichelot és Bremond 1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl (Cala S. Biagio). 1848-ban a britek még egy tornyot (Kenuna Tower) építettek a területen.
Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.
A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére a testvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is. 2007. márciusában a római Associazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.[4]
Önkormányzata
szerkesztésNadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.[5]
Polgármesterei:
- Joseph Tabone (1993-1996)
- Eucharist Camilleri (1996-1999)
- Dr. Chris Said (1999-2008)
- Miriam Portelli (2008-2012)
- Charles Frank Said (Nemzeti Párt, 2012-)
Nevezetességei
szerkesztés
- Szt. Péter és Pál bazilika (San Pietru & San Pawl, St. Peter & St. Paul): 1760. szeptember 28-án kezdték építeni Giuseppe Bonnici tervei alapján. 1907-ben átépítették, ekkor kapta mai kupoláját, oltárait és homlokzatát.
- Ta' Karkanja (Szent Szív, Sacred heart)-templom
- Ta' Sopu Tower: Gozo egyik legfontosabb őrtornya (San Blas városrész)
- Ta' Kenuna torony: Az 1848-ban épült torony a két sziget közti távírókapcsolatot biztosította
- Kelinu Grima Maritime Museum
- Háborús óvóhely (war shelter)
- Maltese Garden: Az egyik legszebb kilátás a szigeten.
- Ramla-öböl (Ta' Hida)
- Daħlet Qorrot-öböl (San Blas)
- San Blas-öböl (San Blas)
- Nadur mellett játszódik a Ta' Xħajma barlangja című legenda[6]
Kultúra és sport
szerkesztésHagyományos ünnepe az Mnarja (június 29). Band clubja a Soċjetà Filarmonika Mnarja.
Labdarúgó-klubja a Nadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.
Gazdaság
szerkesztésNadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.
Közlekedés
szerkesztésAz mġarri kikötőből a 303-as busz jár Rabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).
Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.
További információk
szerkesztés- Nadur Carnival (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 29.)
- Az egyházközség honlapja (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 29.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ June29th.com (angol nyelven)
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)[halott link]
- ↑ Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven). [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
- ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ Camilleri, Ġorġ. Ta' Xħajma barlangja, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 84. o. (2003)
Források
szerkesztés- Local councils: Nadur (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)