Wikipédia

Nagy Elek (üzletember)

(1952) üzletember, nagyvállalkozó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 21.

Nagy Elek (Kolozsvár, 1952. október 7. –) építész, üzletember.

Nagy Elek
Született1952. október 7. (72 éves)[1]
Kolozsvár
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar, román
Nemzetiségemagyar
SzüleiMéhes György
FoglalkozásaÉpítész, üzletember
IskoláiIon Mincu Építőművészeti Egyetem (1977) - Építőművész
Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézet & London Business School (1997) - Master of Business Administration
Sablon • Wikidata • Segítség

2009 óta a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja Magyarországon.[2] 2018 decembere óta a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke.[3] A 100 leggazdagabb magyar 2024-ben megjelent listája szerint 82 milliárd forintos vagyonával, Magyarország 26. leggazdagabb embere.[4]

2014-ben megalapította Erdélyben az Erdélyi Hagyományok/Tradiții Transilvane alapítványt, melynek kulturális célokra odaadományozta Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, a gyalui várkastélyt.[5] 2022-ben nővérével együtt megalapította Budapesten a “Méhes György–Nagy Elek irodalmi alapítványt”[6]

Beszél angolul, franciául, németül, románul és olaszul.

Életpályája

szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári 11-es számú középiskolában (a rendszerváltoztatást követően Báthory István Elméleti Líceum) végezte el 1971-ben. Osztálytársai között volt többek között Tőkés László, későbbi református püspök.

Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Műszaki Egyetem építész karán kezdte, majd 1974-től a bukaresti Ion Mincu Építőművészeti Egyetemen (Institutul de Arhitectura Ion Mincu) folytatta és fejezte be 1977-ben. Erdélyben, Besztercén kezdett építészként dolgozni. A hetvenes évek második felében az A Hét című hetilapban több építészeti témájú cikke jelent meg. Díszlettervezőként is kipróbálta magát. Sepsiszentgyörgyön édesapja Drágalátos gyermekeim című darabjának díszleteit ő tervezte, és egy részét ő is kivitelezte.

1980-ban Magyarországra települt egy rövid életű falházasság segítségével. Első felesége, jó barátjának a barátnője azzal a felkiáltással vállalta a frigyet, hogy: „Ennyit, úgy érzem, meg kell tennem Erdélyért”. Közel egy évtizedig a KÖZTI-ben építész tervező, ahonnan pár évig Algériába ment dolgozni. Amint lehetőség nyílt, 1989-ben saját céget alapított. 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatalban lett kormányfőtanácsos Matolcsy György államtitkárságán. 1993-96 között a Pillér ingatlanalapokat kezelő céget vezette. Ezt követően kizárólag saját cégeit irányítja.

A kilencvenes évek közepén elvégezte a Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézet és a London Business School közös Master of Business Administration kurzusát, ahol másoddiplomát szerzett.

A kilencvenes évek végére a Vegyépszer, a Főtaxi és az Inforg volt a birtokában, 2002-ben a patinás, még Mária Terézia által 1773-ban alapított BÁV is a csoporthoz került. Az elmúlt évtizedekben ingatlanbirodalmát bővítette.

2000-ben nagy port kavart, hogy a Vegyépszer Zrt., bár Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalata, de nem rendelkezett autópálya-építési referenciával, mégis megkapta a Tengizben már bizonyított fővállalkozói képességének köszönhetően az M3-as autópálya tovább építését konzorciumban a Betonút Zrt.-vel, valamint a Ganz-Acél Zrt.-vel. A konzorcium végül 2002-ben, határidőben, jó minőségben átadta az autópályát. A 2002-es kormányváltás után több támadás is érte a Vegyépszert az előző kormány alatt kapott megbízások miatt, de a vizsgálatok semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel. A Vegyépszer 2003 októberében közbeszerzési eljárás keretében megnyerte az M7 autópálya továbbépítését 62,29 milliárd forint értékben.[7] Időközben megszavazták az “üvegzseb” programot. Ennek egyik eleme, hogy az 50 milliárd forintot meghaladó közbeszerzéseket a parlament kell jóváhagyja, és mivel az első ilyen tendert a Vegyépszer nyerte, az országgyűlés elé került szavazásra a döntés, ahol szentesítésre került a Vegyépszerrel kötendő szerződés. Ezt követően a Vegyépszer folyamatosan nyert közbeszerzéseket.

A 2008-ban kitört gazdasági világválság következtében az építőipar megrendelésállománya a felére csökkent. A Vegyépszer kiútként megpróbálta a külföldi terjeszkedést. Sikerült is egy 300 millió dolláros megrendelést aláírni Líbiában 2009-ben. Közel tízmilliárd forintot fektettek a projektbe, miközben Magyarországon nagyjából ugyanennyivel finanszírozták az anyacégek a nehézségekkel küzdő Vegyépszert. Ekkor jött az arab tavasz, elsöpörték Kadhafit, és ezzel a Vegyépszer projektjét is. A társaság kénytelen volt csődöt jelenteni. Nagy Elek így emlékszik arra az időszakra: „Akkor nekem ez egy nagyon nagy trauma volt, alig tudtam emberileg feldolgozni. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghoznom! Életem talán legnehezebb időszaka volt, mert még ha messze bennünket ért is a legnagyobb – több mint 20 milliárdos – veszteség, akkor is szembesülnünk kellett, hogy a válság okozta helyzetből fakadó csődben jó néhány alvállalkozónk is kisebb vagy nagyobb veszteségeket fog elszenvedni. Sokat küzdöttem azért, hogy a kisvállalkozó partnereinknek sikerüljön legalább 50 százalékot visszafizetni, ugyanis egy felszámolás esetén az átlag megtérülés 1 százalék szokott lenni. A csődegyezséget egyébként a vállalkozók többsége nemcsak összegben, hanem számbelileg is megszavazta, sőt, a bankok többsége is, annak ellenére, hogy – akárcsak a tulajdonos cégek – gyakorlatilag nulla megtérülést kaptak. Mi azzal tudtuk ezt meghálálni, hogy az akkori 44 milliárdos bankgaranciából egy fillért sem hívtak le a csőd utáni években, tehát megérte bennünket támogatni.”[8]

A sikeres csődegyezséget követően Nagy Elek nem folytatta az építőipari tevékenységet. Befektető holdingba szervezte a cégcsoportot, melynek nevét is Lexholding Zrt.-re változtatta.

Társadalmi és mecénási tevékenysége

szerkesztés

1991-ben többek között Bethlen Istvánnal közösen megalapította a kérész életű Magyar Vállalkozói Kamarát.

1994-ben részt vett a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara újjáélesztésében, ahol a kilencvenes évek második felében alelnöki pozícióig vitte. 2000-ben, az első nagy autópálya-tender megnyerését követően visszavonult a kamarai tevékenységtől, ahová 2018-ig nem is tért vissza.

2001–2003 között a Pető Intézet – Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány elnöke volt.

2009-ben Őfelsége II. Albert monacói herceg ajánlására a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzuljának nevezték ki Magyarországon.

2018 decembere óta a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. Tevékenysége alatt a kamara presztízse mérhetően sokat javult. A Covid-járvány idején számtalan előremutató, nagy sajtóvisszhangot kapott javaslatot dolgoztak ki. 2023-ban az exkluzív BKIK Nagyvállalati Klub megalakításával, a mikro- és kisvállalkozások egyre intenzívebb képviselete mellett nyitottak a budapesti nagyvállalatok irányába is.

2014-ben megalapította az Erdélyi Hagyományok /Tradiții Transilvane alapítványt. Az alapítványnak adományozta kulturális célokra a Kolozsvártól 17 km-re fekvő, a XV. században alapított gyalui Rákóczy–Bánffy-várkastélyt, Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, a hozzá tartozó 14 hektáros parkkal együtt, melyet Barcsay Tamástól, a Kanadába elszármazott történelemprofesszortól, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazójától vásárolt. „Az üzletember elmondta: a vétel érzelmi alapú volt, és céljai is érzelmi alapúak, amelyek szorosan összefüggnek származásával, neveltetésével. “Kolozsvári lévén az egyik legfontosabb érték számomra a hagyományőrzés és vele együtt az útmutatás a jövő generációinak. E várkastély keretén belül meg lehet valósítani egy olyan kulturális központot, amely az egész régióra kihat. A várkastély Kolozsvár közelében, Kalotaszeg szívében van, a Mezőség határán, a Mócvidék lábánál. A legjobb lehetőséget kínálja a kultúrák találkozására, egymás megismerésére” – nyilatkozta Nagy Elek. Hozzátette: „a cél megvalósítására a nemrég bejegyzett Traditio Transylvanica alapítvány lesz hivatott”.[9] Az alapítványnak sikerült 2017-ben romániai EU-s támogatást szerezni a felújításhoz,[10] illetve az áremelkedések kompenzálására Magyarországról kiegészítő forráshoz is jutni. A megújult várkastély műszaki átadása 2023 decemberében megtörtént,[11] az ünnepélyes átadó időpontja 2024 május 17. Az alapítvány 2023 elején további EU támogatást nyert el a várkert, illetve a várkertben található római castrum maradványainak a rendbehozatalára.[12] A megújult várkastély várhatóan Erdély egyik legnagyobb kulturális központja lesz az átadást követően.

A Covid-járvány elején, 2020 márciusában a koronavírus-járvány elleni védekezés segítségeként felajánlotta, hogy a tulajdonában levő harkányi háromcsillagos, 105 szobás szállodát szükség szerint karanténkórházzá alakíthatják.[13]

Gyermekkori barátjával, Szőcs Gézával közösen készítették elő édesapja, Méhes György emlékét őrző alapítvány megalapítását. Szőcs 2020-ban bekövetkezett halála miatt barátját nélkülözve folytatta a szervezést. Végül 2022-ben nővérével együtt megalapította a Méhes György – Nagy Elek irodalmi alapítványt. Az alapítvány céljai között szerepelnek az édesapja által fontosnak tartott értékek, mint a Kárpát-medencei, különösen a határon túli magyar kultúra - ezen belül is az irodalom - kiemelt támogatása, a fiatal magyar művészek - kiváltképpen a költők, írók – támogatása, a határon túli magyar kulturális, hagyományőrző, valamint a magyar és más népek békés együttélését elősegítő programok támogatása, valamint nem utolsósorban Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró életművének gondozása, emlékének megőrzése.[14] A tervek szerinti, az alapítvány több mint egymilliárd forintos vagyonnal való feltöltése folyamatban van. Többek között a már tulajdonában levő, egy, a Magyar Írószövetség székhelyéhez közel fekvő budapesti nagy lakás, a kolozsvári Méhes-ház, a Bulgakov kávéház, a hargitafürdői Kányádi Sándor-nyaraló, valamint Szőcs Géza kolozsvári háza is az alapítványhoz kerül, alkotó-, valamint vendégházként, illetve az irodalmat szolgáló befektetésként.

Mecénási tevékenységének fő fókusza a határokon túlrekedt, kiemelten az erdélyi magyarság megmaradása. Ennek érdekében két, magyar hagyományokat őrző kávéházat működtet Kolozsváron, a Rhédey Kávéház a főtéren,[15] valamint a Bulgakov Irodalmi Kávéház és Kultúrbisztró, röviden Café Bulgakov[16] a hajdani Búza, az első világháborút követő átnevezések után a Virág utcában működött, Hunyady Sándor méltán híres Vöröslámpás házának közvetlen szomszédságában. A Café Bulgakov számtalan kulturális programnak ad helyet minden héten. Az innen származó bevételeket kivétel nélkül támogatásra fordítja. Intézményeket, programokat, személyeket is támogat Erdélyben ezen kívül. A szüleitől örökölt, ma Méhes-háznak nevezett lakásban alakult meg és működött sokáig az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Ma is több szervezetnek és alapítványnak nyújt székhelyet, többek között a Méhes Sámuel által 1832-ben alapított napilap, az Erdélyi Híradó nevét viselő irodalmi kiadónak is.

2023 októberében exkluzív interjút adott az Index internetes portálnak, mint BKIK elnök és üzletember a BÁV fennállásának 250. évfordulója apropóján, ahol a magyar gazdaság állapotáról, kicsit távolabbra tekintve a helyünkről a világban, mit hagyunk utódainknak és miért fontos üzleti szempontból is, hogy Magyarországon vannak a gyökereink.[17]

Amikor 2024 április elején kiderült, hogy egy kiskorú magyar származású erdélyi tornászt bántalmaztak súlyosan román társai egy edzőtáborban,[18] rögtön teljes körű szponzorációt ajánlott a bántalmazott erdélyi tornásznak, egyúttal elmondta: „A többségnek a kisebbséget bármi módon és okból történő bántalmazó viselkedése megengedhetetlen, és nem lehet következmények nélkül hagyni. Fiatal koromban engem is értek Erdélyben atrocitások a magyarságom miatt. Ezeket szüleimnek, barátaimnak, az iskolámnak köszönhetően fel tudtam dolgozni, és megerősödtem. A bántalmazott fiatalembernek éreznie kell, hogy van egy közösség, aki mögötte áll, és segíti őt.”[19][20]

Miután nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy 2024 januárban Fradi női kézicsapatát egyik napról a másikra elhagyta a szponzora,[21] a Főtaxi elnökeként a csapat segítségére sietett és szponzorációs szerződést írt alá áprilisban a Ferencváros női kézilabda csapatával, kijelentve: „Én Kolozsváron nőttem fel, ahol a szurkolás egyszerre protestálást is jelentett. Az osztályunkban szinte minden fiú Ferencváros-szurkoló volt. Erdélyben Fradi-drukkernek lenni annyit jelentett, hogy magyarok vagyunk. Ezt igazán az tudja megérteni, aki megélte azokat az éveket. Nem csoda, ha a gyermekeimmel ma is kijárok Fradi-meccsekre, és ha a Fradinak szüksége van támogatásra, akkor rám is számíthatnak”.[22]

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Báthory-díj (2007) - a határon túli oktatási intézmények működtetésének elősegítéséért, az esetleges akadályok leküzdését, valamint az oktatás javulását elősegítő tevékenységéért[23]
  • Kincses Kolozsvár-díj (2013) - Kolozsvár magyar közösségi életének fellendítésében és a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésében, támogatásában vállalt tevékenysége elismeréseként[24]
  • A Főváros Gazdaságáért díj, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (2015) - a BÁV Zrt. elnökeként végzett tevékenységéért[25]
  • Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2015) - kivételes vállalatvezetői eredményei mellett az elmúlt évtizedekben folytatott mecénási tevékenységéért, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatásáért[26]
  • IBSSA (International Bodyguard and Security Services Association) Grand Cross Knight of Security díj (2016) – jelentős nemzetközi tevékenységéért[27]
  • Monacói Hercegség Saint Charles rend (2022) - a Monacói Hercegség hírnevének növeléséért, valamint a hercegség iránti elkötelezett munkájáért[28]
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetés – a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként[29]

Családi háttere

szerkesztés

Erdélyi református családban született. Ennek azért is van különös jelentősége a számára, mivel a reformáció megjelenése Erdélyben egybeesik a nemzeti eszme ébredésével. Az önálló erdélyi fejedelemség teljes mértékben a protestantizmusnak, illetőleg az abból kifejlődött állami és társadalmi elveknek, eszméknek a befolyása alatt állott. A nemzeti eszme évszázadokon keresztül része volt a református egyháznak és a hazafiság Trianon után kap különös jelentőséget Erdélyországban.

Édesapja Nagy Elek (írói álnevén Méhes György) Kossuth-díjas író, mese- és drámaíró, újságíró. Édesanyja Márgai Erzsébet irodalomtanárnő.

Ősei között található Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író, az Arithmetica címet viselő első erdélyi matematika-tankönyv írója, Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. – Kolozsvár, 1852. március 29.) tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1836), az első kolozsvári magyar nyelvű napilap, az Erdélyi Híradó tulajdonos-szerkesztője, illetve Sárkány Ferenc és fia Sárkány Lajos, mindketten a Kolozsvári Református Kollégium professzorai, az utóbbi igazgatója is.

Anyai ágon ősei Bethlen Gábor fejedelemsége alatt kaptak nemesi rangot, valamint a sztrigyszacsali és borbátvizi előnevek viselésének a jogát.

Testvére Sárkány-Nagy Erzsébet (született Nagy Erzsébet) irodalmár.

Öt gyermeke van három házasságból, Zsombor, Levente, Sebestyén, Emese és Elek, valamint három unokája.

Felesége Paulin Renáta közgazdász, humán erőforrás tanácsadó céget irányít.

2012-ben a Szerelmes földrajz című tévésorozat Kolozsvárott – Nagy Elekkel szóló részében vall személyes hangnemben szülővárosáról és szüleiről.[30]

Nyilatkozataiban mindig hangsúlyozza, sikereit alapvetően szüleinek köszönheti, ahogy nevelték és annak a szeretetteli, gondoskodó környezetnek, amelyben felnőtt. Vallja, hogy a kisebbségi lét tanította meg igazán a toleranciára, erősítette meg nemzeti tudatát. A gyalui várkastély május 17-i ünnepélyes megnyitója kapcsán az erdélyi Krónika internetes portálnak adott interjújában beszél azokról az értékekről, amelyeket szüleitől kapott, azokról a nehéz időkről, amin a szülei átmentek az első és második világháborúban, a Romániához tartozó Erdélyben, a kommunizmusban átélt nehézségekről, az írók, benne saját édesapjának is a viszonyát a mindent átszövő Securitatéval és hogyan edződött meg ő maga ezekben az időkben.[31]

Szabadidős tevékenységei

szerkesztés

Fiatalon sokat sakkozott, 17 évesen a román ifjúsági bajnokságon bronzérmet szerzett, 1977-ben Bukarest egyetemi bajnoka. 1981-ben 2163-as Élő-pontszámig jutott.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. október 23., PIM1945848
  2. ↑ [1. http://nol.hu/belfold/megnyerte_monacot_a_vegyepszer_feje-322150 Megnyerte Monacót a vegyépszer feje]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  3. ↑ [2. https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2019/02/a-kuldottgyules-nagy-eleket-valasztotta-meg-bkik-elnoknek A küldöttgyűlés Nagy Eleket választotta meg BKIK elnöknek]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  4. ↑ A 100 leggazdagabb(2024) Kiadja: Perche Kft. | Budapest 2024 | 52.o.
  5. ↑ [3. https://irodalmijelen.hu/hirek/nagy-elek-uzletember-tulajdonaba-kerult-gyalui-varkastely Nagy Elek üzletember tulajdonába került a gyalui várkastély]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  6. ↑ Aláírták a Méhes György Alapítvány alapító okiratát. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  7. ↑ A Vegyépszer építi tovább az M7-est. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  8. ↑ Nagy Elek a PS-nek: végre valódi vállalkozók vezessék az országos kamarát és ne egy főállású elnök! (interjú). (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  9. ↑ Barcsay Tamás: Nagy Elek megmentette a gyalui várkastélyt. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  10. ↑ Húszmillió lejes európai uniós támogatásból újul meg a gyalui várkastély. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  11. ↑ Befejeződött a gyalui várkastély felújítása. maszol.ro, 2023. december 19. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  12. ↑ További erdélyi műemlékek újulhatnak meg. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  13. ↑ Egy 105 szobás hotelt ajánlott fel a járvány elleni védekezésre Nagy Elek milliárdos. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  14. ↑ Az erdélyi magyar író szellemiségét viszi tovább a Méhes György Alapítvány. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  15. ↑ „Café Rhédey: a mi közös titkunk”. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  16. ↑ Bulgakov macskaház. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  17. ↑ Gyöngyösi Balázs: Nagy Elek: Orbán Viktor nagyon komoly érdekeket sért Magyarország érdekében, és ezt ő is tudja. index.hu, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  18. ↑ Kiskorú magyar tornászt bántalmaztak súlyosan román társai a resicai edzőtáborban. transtelex.ro, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  19. ↑ Mecénás kínált támogatást a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak. maszol.ro, 2024. április 9. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  20. ↑ Teljes körű szponzorációt ajánlott a bántalmazott erdélyi tornásznak Nagy Elek, a BKIK elnöke. Világgazdaság, 2024. április 9. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  21. ↑ Kubatov Gábor: Meg vagyok döbbenve…. Magyar Nemzet, 2024. január 22. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  22. ↑ A Főtaxi lett az FTC női kézilabdacsapatának új szponzora. Nemzeti Sport, 2024. április 11. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  23. ↑ Az Akadémián átadták a Báthory-díjakat. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  24. ↑ Díjözön Kolozsvár „felrázóinak”. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  25. ↑ A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elismerései. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  26. ↑ MMA Aranyérem | Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  27. ↑ IBSSA. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  28. ↑ Saint Charles renddel tüntették ki Nagy Eleket, a BKIK elnökét. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  29. ↑ Március 15-én tisztelet a bátraknak!. marcius15.kormany.hu. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  30. ↑ [port.hu Szerelmes földrajz / Kolozsvárott - Nagy Elekkel]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  31. ↑ Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2024. május 7.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Nagy_Elek_(üzletember)&oldid=27615590”