Nagy Géza (régész)

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.), régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Nagy Géza
Született	1855. augusztus 4. Gárdony
Elhunyt	1915. február 3. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	muzeológus, régész, néprajzkutató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, amelyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát, Csetneki Jelenik Elek özvegyét. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovits Sándor által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901. május 10-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Fontosabb művei

Archaeologiai Értesítő

• 1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye
• 1886. Az aldobolyi kardról
• 1887. A krásznai arany rudakról
• 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről
• 1892. A kozár kard
• 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében
• 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán
• 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében
• 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke
• 1893. A régi kunok temetkezése
• 1893. A magyarhoni lovas sirok
• 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése
• 1893. XII. századi magyar gyürü
• 1894. A Berényi-féle magyar puska
• 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja
• 1894. A tömösi kardról
• 1895. A budapesti népvándorláskori lelet
• 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon
• 1898. Magyar kardok
• 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái
• 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára
• 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben
• 1901. A csanádi kard
• 1901. Sirleletek a régibb középkorban
• 1901. Népvándorlási turán öltözet

A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője

• Nagy Géza (1890a): A Székely N. Múzeum története. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 3–30.
• Nagy Géza (1890b): A Székely N. Múzeum ismertetése. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 40–90.
• Nagy Géza (1890c): Kimutatás a Múzeumnak 1879. szeptember 15-től 1889. október 30-ig ajándékozott tárgyakról. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 91–128.
• Nagy Géza (1891a): Az emberiség statisztikája. Nagy Géza számításai 1889. végeig közzétett források alapján. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 16–22.
• Nagy Géza (1891b): Az Aghaz nem és Koroniza ág. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 23–27.
• Nagy Géza (1891c): A Homárka név eredete. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 28–29.
• Nagy Géza (1891d): Szláv nyomok Háromszéken. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 29–31.
• Nagy Géza (1891e): Daczó Ferencz sírfölirata. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 31–32.
• Nagy Géza (1891f): Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 75–275.

Ethnographia

• Nagy Géza (1890a): Az emberiség statisztikája. Ethnographia 1 (2): 88–93. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890b): A magyar név. Ethnographia 1 (3): 150–156. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890c): Etzelburg. Ethnographia 1 (3): 163. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890d): A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1 (4): 165–179. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890e): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890f): Az Attila név. Ethnographia 1 (3): 258–260. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890g): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. Ethnographia 1 (8): 372–380. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1890h): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. (Befejező közlemény.) Ethnographia 1 (9–10): 419–442. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1894a): Monda és hagyomány. Ethnographia 5 (1): 26–32. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1894b): Honfoglaló őseink. Ethnographia 5 (2): 79–95. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1894c): Egy pár szó a szkithákról. (Első közlemény.) Ethnographia 5 (4): 223–238. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1894d): Nőrablás emlékei a magyarságnál. Ethnographia 5 (4): 272–275. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1894e): Egy pár szó a szkithákról. (Második közlemény.) Ethnographia 5 (5): 279–320. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1895): A székely írás eredete. Ethnographia 6 (4): 269–276. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1897a): Egy adat a parthus–ugor érintkezéshez. Ethnographia 8 (1–2): 136–137.
• Nagy Géza (1897b): A vogulok őskorához. Ethnographia 8 (4): 258–265. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1898): Tanulmányok a szumirokról. Ethnographia 9 (1): 27–41. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1900): A magyar halászat eredete. Ethnographia 11 (6): 241–249. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1901a): Népfajok és népek a XIX. században. (Első közlemény.) Ethnographia 12 (1): 1–21. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1901b): Népfajok és népek a XIX. században. (Második közlemény.) Ethnographia 12 (2): 57–77. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1901c): Népfajok és népek a XIX. században. (Harmadik közlemény.) Ethnographia 12 (3): 111–115. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1901d): Népfajok és népek a XIX. században. (Negyedik közlemény.) Ethnographia 12 (4): 155–166. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1901e): Népfajok és népek a XIX. században. (Ötödik közlemény). Ethnographia 12 (6): 258–262. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902a): Turánok és árják. (Első közlemény). Ethnographia 13 (1): 1–11. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902b): Turánok és árják. (Második közlemény). Ethnographia 13 (2): 49–60. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902c): Turánok és árják. (Befejező közlemény). Ethnographia 13 (3): 97–103. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902d): Népfajok és népek a XIX. században. Hatodik közlemény. Ethnographia 13 (5): 202–207. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902e): Az „öt” számnév jelentése és számnévképző szerepe különböző nyelvekben. Ethnographia 13 (5): 239. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902f): Népfajok és népek a XIX. században. Hetedik közlemény. Ethnographia 13 (6): 253–260. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902g): Népfajok és népek a XIX. században. Nyolczadik közlemény. Ethnographia 13 (7): 301–312. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1902h): Népfajok és népek a XIX. században. Kilenczedik közlemény. Ethnographia 13 (8): 350–353. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1907a): A honfoglalók. Első közlemény. Ethnographia 18 (5): 257–268. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1907b): A honfoglalók. Befejező közlemény. Ethnographia 18 (6): 321–339. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1908a): A honfoglalók és a turkok. Ethnographia 19 (2): 65–80. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1908b): A honfoglalók és a turkok. Második közlemény. Ethnographia 19 (5): 257–271. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1909a): Az Aladár név. Ethnographia 20 (1): 25–29. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1910): A magyar nőnevek. Ethnographia 21 (6): 326–341. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1911a): Nagy Magyarország. (Első közlemény.) Ethnographia 22 (1): 10–23. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1911b): Nagy Magyarország. (Második közlemény.) Ethnographia 22 (2): 80–88. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1911c): Nagy Magyarország. (Befejező III. közlemény.) Ethnographia 22 (3): 148–157. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1911d): Még egyszer a baskír–magyar kérdésről. Ethnographia 22 (6): 342–352. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy Géza (1912): A honfoglalók Zemplénben. Ethnographia 23 (4): 213–222. Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

Értekezések a Történeti Tudományok köréből

• Nagy Géza (1909b): A skythák. Székfoglaló értekezés. Értekezések a Történeti Tudományok köréből 22 (1908–1911): 1–96.

Más kiadványokban megjelent dolgozatai

• Nagy Géza (1884): Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy.
• Nagy Géza (1895): Harmadik könyv. Magyarország története a népvándorlás korában. In Szilágyi Sándor (szerk.): A Magyar nemzet története. Első kötet. Magyarország a királyság megalapitásáig. Budapest.
• Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viseletek története. Budapest.
• Nagy Géza (1904): Budapest és vidéke az őskorban. Budapest régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása 8: 85–157.

Irodalom

• Akad. Ért. XXVI.
• M. Könyvészet 1895., 1897.
• A Pallas nagy lexikona XII, 913; XVIII, 309.
• Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.
• (Falképkutatásairól) Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Akadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2008.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• szekelyfoldert.info