Nagy László Mihály

(1957–2019) romániai magyar író, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 3.

Nagy László Mihály álnevei: Kézdi Mihály, Nalám. (Kézdivásárhely, 1957. július 30.Marosvásárhely, 2019. február 26.)[1] romániai magyar író, újságíró.

Nagy László Mihály
Élete
Született1957. július 30.
Kézdivásárhely
Elhunyt2019. február 26. (61 évesen)
Marosvásárhely, Románia
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Életútja

szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líceumban végezte, 1976-ban érettségizett. Vegyipari technikus, tévéoperatőr, a Romániai Központi Rádió Televízió munkatársa volt, majd 1985-ben újságírói oklevelet szerzett a Bukaresti Újságíró Fakultáson, ettől az évtől a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör belső munkatársaként dolgozott, a rendszerváltás után alapító tagja a Háromszék megyei hírlapnak. 1999-ben a csíkszeredai Novos Kiadóhoz került az Új sport szerkesztőjeként, majd az Ötödik kerék igazgatója és főszerkesztője lett.

2001-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol az Erdélyi futár kiadója és főszerkesztője lett. 2002-ben ott hagyta az újságírást, angol tanárként több középiskolában tanított, majd az Aquaserv Vízművek kutatási osztályát vezette. 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amelynek igazgatójaként a PannonForrás Kárpát medencés Felnőttoktatási Hálózat szenátora volt, majd alapító tagja az ugyanazt a nevet viselő Tudás Klasszternek.

Első írásai az Ifjúmunkásban jelentek meg; rendszeresen közölt riportokat, novellákat, kritikai írásokat, műfordításokat és publicisztikát az Utunkban, Igaz Szóban, Új Életben, A Hétben, heti- és napilapokban. Szerepelt az Ajtók c. antológiában (1986) és Gyöngyök gyöngye c. gyűjteményben (Marosvásárhely, 1995).

Társasági tagság

szerkesztés

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagja.

  • A csendestárs (novellák, Marosvásárhely, 2008)
  • Létforgácsok (regény, Marosvásárhely, 2009)
  • Tréner könyv (Módszertan, Marosvásárhely, 2010)

További információk

szerkesztés
  • Bölöni Domokos: Nagy Laci könnyvcseppjei
  • Fekete Pál: Békés a csendestárs, Békéscsabán