Nagycserged
- Ezt a nevet viselte 1911-ig Magyarcserged is!
Nagycserged (románul: Cerghid) falu Romániában, Maros megyében.
| Nagycserged (Cerghid) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádtő |
| Irányítószám | 547606 |
| SIRUTA-kód | 119910 |
| Népesség | |
| Népesség | 408 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 21 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 52″, k. h. 24° 26′ 46″46.414509°N 24.446020°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 52″, k. h. 24° 26′ 46″46.414509°N 24.446020°E | |
 | |
Fekvése
szerkesztésA Marostól délre, a Cserged patak völgyében fekszik, Nyárádtőtől 5 km-re délre. Áthalad rajta a DJ151B megyei út.
Története
szerkesztés1438-ban Cherged néven említik először. Bod Péter református lelkész Smyrnay Szent Polikárpus... erdélyi református püspököknek historiájok 1665 című munkájában Nagycsergedet egy 1620-as keltezésű forrás alapján a 17. században virágzó református egyházközségnek írja le. Ennek ellenére a 17. század második felében már főként románok lakták, ennek valószínűleg az 1658 - 1662 közötti tatárjárás során bekövetkező pusztítás lehetett az oka.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.
Lakossága
szerkesztés1910-ben 851 fő lakta a települést, ebből 723 román, 78 magyar, 21 román és 29 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 499 lakosából 468 román, 16 magyar és 15 cigány volt.
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}