Nagydorog

	Nagydorog
; Nagydorog címere	; Nagydorog zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Paksi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Borbélyné Töttösi Ágnes (független)
Jegyző	Dr. Orova Dániel
Irányítószám	7044
Körzethívószám	75
	Népesség
Teljes népesség	2445 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	61,39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	41,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 37′ 21″, k. h. 18° 39′ 34″46.622469°N 18.659419°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 21″, k. h. 18° 39′ 34″46.622469°N 18.659419°E
	Nagydorog Pozíció Tolna vármegye térképén
	Nagydorog weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydorog témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Nagydorogról szól. Hasonló címmel lásd még: Dorog (egyértelműsítő lap).

Nagydorog nagyközség Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

Tolna vármegye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bikács, északkelet felől Györköny, délkelet felől Pusztahencse, dél-délkelet felől Tengelic, dél-délnyugat felől Kajdacs, nyugat felől pedig Sárszentlőrinc.

Megközelítése

Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Pusztahencse-Sárszentlőrinc]] közti 6232-es út, ezek révén közúton könnyen elérhető az említett települések mindegyike felől. Györkönnyel a 6236-os út kapcsolja össze; országos közútként számozódik még a központjában, mint öt számjegyű mellékút, a 62 902-es út is; ez az alig 200 méter hosszú útszakasz a 63-as főútból tér ki és a Kossuth tér háromszög alakú parkját határolja nyugat felől.

A MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala a település nyugati részén halad el, Nagydorog vasútállomás közúti megközelítését a 6232-es útból kiágazó 62 315-ös út biztosítja.

Története

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Dr. Heidecker Péter (független)^[3]
1994–1998: Pinczési László (független)^[4]
1998–2002: Pinczési László (független)^[5]
2002–2006: Dobri István (független)^[6]
2006–2010: Dobri István (független)^[7]
2010–2014: Veres Imre (független)^[8]
2014–2019: Kovács György (független)^[9]
2019–2024: Borbélyné Töttösi Ágnes (független)^[10]
2024– : Borbélyné Töttösi Ágnes (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2591	2584	2576	2467	2456	2462	2445
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, és horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 20,4% református, 4,7% evangélikus, 7,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

Falumúzeum
Banai erdő, benne a Banai tó
Kalap- és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig – 1974-től 1994-ig – volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt; az ő hagyatéka a több mint száz darabos, s a világ számos országából származó darabokból álló gyűjtemény. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.

A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

Víztorony (1891)

Népi ételek: pacsa, prósza, lakodalmi kujcsos.

Programok:

Búcsú: augusztus 20.

Ismert emberek, akik Nagydoroghoz kötődnek

Bajcsay Mária (1946–) színésznő
Bánky Viktor (1899–1967) operatőr, filmrendező (Bánky Vilma testvére)
Bánky Vilma (1901–1991) némafilmszínész
Benedek Mihály (1784–1821) református püspök, prédikátor, főjegyző^[13]
Kopré József (1919–2000) író, költő, tanár

Községünk gasztronómiája a médiában

Ízőrzők

Az Ízőrzők film készítésének kulisszatitkai: Nagydorogon forgatott az Ízőrzők c. műsor stábja

Gasztromegye - Nagydorog

Nagydorog anno - érdekességek az elmúlt évtizedekből

Nagydorogi Általános Iskola és Gimnázium. A 60-as és 70-es években az általános iskolának nappali és esti gimnáziumi osztályai is működtek.
A Paksi úton mezőgazdasági szeszgyár működött a SZOV (Szeszipari Országos Vállalat) tagjaként. Elsősorban gabonából, időnként bakonyi burgonyából főztek 96 %-os tisztaszeszt.
A dohánybeváltó és fermentáló üzemet a népnyelv "magazin"-nak hívta. A bejárati kapuja mellett volt a község első ártézi kútja.
A 70-es években az Új Barázda Mgtsz saját termelésű dohányleveleit önállóan szárította.
A jelentős mennyiségű dohánytermelés miatt a községben önálló pénzügyőrségi kirendeltség (pénzügyőri szakasz) is működött (A szovjet hősi emlékművel szemben).

Képgaléria

Légifotó a település központjáról
Légifotó a település központjáról
Légifotó a település központjáról
Víztorony
Stockinger Artúr, a település 1974–1994 közti plébánosa

Jegyzetek

↑ ^a ^b Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
↑ Nagydorog Helységnévtár
↑ Nagydorog Helységnévtár
↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 66. o. ISBN 963-7030-15-8

További információk

Nagydorog nagyközség honlapja. www.nagydorog.hu
NagydorogTv a YouTube-on
Nagymányok – Térkép Kalauz
Kalap- és Sipkamúzeum Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
A nagydorogi dohánybeváltó

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország-portál
Földrajzportál

[24önkvál-1] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)

[ddcf77fe93d3c9af0597c66ffe79ef3e88edf9f3-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[90önkvál-3] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-4] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)

[98önkvál-5] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

[02önkvál-6] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

[06önkvál-7] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

[10önkvál-8] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)

[14önkvál-9] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)

[19önkvál-10] Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)

[11] Nagydorog Helységnévtár

[12] Nagydorog Helységnévtár

[13] Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 66. o. ISBN 963-7030-15-8

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]