Nagyerzsébetlak

település Szerbiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 21.

Nagyerzsébetlak-Lízika, vagy gyakran csak Szlovák Lízika (szerbül Бело Блато / Belo Blato, németül Elisenheim) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.

Nagyerzsébetlak
(Бело Блато / Belo Blato)
A római katolikus és az evangélikus templom
A római katolikus és az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23205
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség1342 fő (2011)
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság68 m
Terület28,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 13″, k. h. 20° 22′ 18″45.270278°N 20.371667°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 13″, k. h. 20° 22′ 18″45.270278°N 20.371667°E
Nagyerzsébetlak
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyerzsébetlak
témájú médiaállományokat.

Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva délnyugati szomszédjában fekvő település.

Története

szerkesztés

Nagyerzsébetlak, azelőtt Torontál-Erzsébetlak, Elisenhain 1866-ban települt a német bánsági katonai határőrvidék területén. Eredeti neve Elisenheim volt.

1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.

1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, ekkor lakosai elköltöztek. A falut 1887-ben telepítették be újból.

1910-ben 2088 lakosából 698 magyar, 229 német, 834 szlovák, 312 bolgár volt. Ebből 1095 római katolikus, 31 református, 929 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, délnyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.

A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint (2002) a falunak 1477 lakosa volt, ebből 591 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár és 118 szerb. A magyarok és bolgárok főleg római katolikus vallásúak (emiatt megkülönböztetetten bánáti bolgárok saját nyelvvel), míg az erzsébetlaki szlovákok hagyományosan a délvidéki szlovák evangélikus egyházhoz tartoznak. A szerbek rendszerint ortodoxnak vallják magukat.

A második világháborúig németek is éltek a faluban, a török idők után első telepesei is németek voltak. Erzsébetlak idősebb lakosai közül többen még ma is öt nyelvet beszélnek.

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2159 2490 2031 1841 1764 1762 1477[1] 1342[2]

Etnikai összetétel

szerkesztés
 
Utcanév Nagyerzsébetlak: szerb, szlovák nyelv és a magyar.
Nemzetiség Szám %
Szlovákok 583 39,47
Magyarok 488 33,03
Bolgárok 128 8,66
Szerbek 118 7,98
Jugoszlávok 41 2,77
Cigányok 31 2,09
Románok 12 0,81
Muzulmánok 3 0,20
Horvátok 2 0,13
Németek 2 0,13
Montenegróiak 1 0,06
Albánok 1 0,06[3]

A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalkozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől februárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Római katolikus temploma - 1896-ban épült
  • Evangélikus temploma - 1903-ban épült