Nagyszilas

falu Romániában, Temes megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. április 10.

Nagyszilas, 1910-ig Szilas (románul: Silagiu vagy Silaj, németül: Silasch) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Nagyszilas (Silagiu)
A nagyszilasi római katolikus templom
A nagyszilasi római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rangfalu
KözségközpontBuziásfürdő város
Irányítószám305102
SIRUTA-kód155421
Népesség
Népesség753 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Buziásfürdőtől négy kilométerre délre, a köztudat szerint három dombon terül el.

Története

szerkesztés

A helyi legenda szerint szilágysági beköltözők alapították. Neve 1462-ben Zylas, 1554-ben Sılag', 1717-ben Sillage, 1721-ben Syllascha. A török hódoltság alatt elpusztult. 1717-ben 69 házban románok lakták. 1807-től a nagykövéresi uradalom része volt. Az 1840-es években magyar és német szőlőműveseket telepítettek be. 18631864-ben ortodox román lakosságának többsége görögkatolikus hitre tért, de a század végéig nagy részük visszatért az ortodox vallásra. 1867-ben magyar tannyelvű római katolikus népiskolát alapítottak benne. Az 1873-as kolerajárvány több mint háromszáz áldozatot követelt.

Népessége

szerkesztés
  • 1900-ban 2240 lakosából 2027 volt román, 123 magyar és 82 német anyanyelvű; 1120 ortodox, 908 görögkatolikus és 194 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 893 lakosából 885 volt román nemzetiségű és 884 ortodox vallású.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A falu bortermeléséről nevezetes. Az 1840-es évek telepesei szőlőművesek voltak, de Ormós Zsigmondnak már 1825-ben szőlőbirtoka volt a faluban. A filoxéra 1888-ban elpusztította szőlőit, amelyeket 1895-ben telepítettek újra, új fajtákkal. 1919-ben 579 hektár szőlője volt. A szocializmus alatt kis állami borkombinát üzemelt benne. Mára a termelés mértéke megcsappant. Jellemző borfajtái a kékfrankos, a merlot és az olaszrizling.
  • Ortodox temploma 1846-ban épült.
  • Mai római katolikus templomát a görögkatolikus egyházközség építtette 18721873-ban.

További információk

szerkesztés
  • A falu belsőségeinek térképe 1837-ből [1]