Nagyvásártelep

	Nagyvásártelep
	Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep
	A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
Település	Budapest
Cím	Budapest IX. kerülete, Hídépítő utca
	Építési adatok
Építés éve	1930–1932
Bezárás	1990-es évek
Lebontás éve	1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével)
Lebontás oka	felszámolták a létesítményt
Építési stílus	modernizmus
Tervező	Münnich Aladár
	Hasznosítása
Felhasználási terület	nagybani piac
	Elhelyezkedése
	Nagyvásártelep Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Nagyvásártelep, pontos alapításkori nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep^[1] egy mára már megszűnt, és jelentős részében el is bontott budapesti ipari-kereskedelmi létesítmény.

Története

A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) pesti végének déli oldalánál, a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca közti telkekre épült. Részei voltak:

hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozhatott. Épült 1930 és 1932 között Münnich Aladár tervei szerint.
irodaház
20 vágányos rakodóhely (egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas)
vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé (Soroksári út rendező vasútállomás)
két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.^[2]^[3])

A létesítmény a rendszerváltás után elvesztette eredeti funkcióját, és meg is szűnt. Létesítményeit a nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt. A terület jelenleg elhanyagoltan áll, a Duna City területfejlesztési tervek foglalkoznak a jövőjével.

Képtár

A Nagyvásártelep az 1940-es években (a háttérben a nagy csarnoképület)
Archív felvétel (1980)
Archív felvétel (1980)
Archív felvétel (1980)
A Duna felől (2023)
A Duna felől (2023)
épületbelső (2017)
épületbelső (2017)
épületbelső (2017)
épületbelső (2017)

Jegyzetek

↑ [1]
↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás – A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [1]

[2] Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6

[3] Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás – A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)

[1]

[2]

[3]

Nagyvásártelep
Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep

A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
Település	Budapest
Cím	Budapest IX. kerülete, Hídépítő utca
Építési adatok
Építés éve	1930–1932
Bezárás	1990-es évek
Lebontás éve	1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével)
Lebontás oka	felszámolták a létesítményt
Építési stílus	modernizmus
Tervező	Münnich Aladár
Hasznosítása
Felhasználási terület	nagybani piac
Elhelyezkedése
Nagyvásártelep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944444444, 19.07777777777847.461944°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944444444, 19.07777777777847.461944°N 19.077778°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség