Nagyvirágú vetővirág
A nagyvirágú vetővirág (pompás vetővirág, Sternbergia clusiana) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceace) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Sternbergia clusiana Ker Gawl. ex Spreng | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagyvirágú vetővirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvirágú vetővirág témájú médiaállományokat és Nagyvirágú vetővirág témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésA Közel- és Közép-Kelet határvidékén, főleg Iránban és Törökországban honos, dél felé egészen Palesztináig és Izraelig megtalálható.
Megjelenése, felépítése
szerkesztésHagymás évelő. Nagy (2,5–4 cm átmérőjű), élénksárga virágai feltűnőek. A virágszár a virágzó időszakban rövid, levéltelen, a termés érése közben kissé megnyúlik. A buroklevelek hossza 5–10 cm.
Magvain nagy, húsos függelék nő
5–12 szíjszerű, lapos, hosszú levele szár nélkül hajt ki a közvetlenül a hagymából. A levelek erezete párhuzamos.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésÉvelő. Vadon termő állományai az utóbbi évtizedekben az exportra gyűjtés és a szántóföldek terjeszkedése miatt annyira megritkultak, hogy Törökországban védetté nyilvánították.[1]
Virágai levéltelenül nyílnak október-novemberben. Csak akkor nyílik ki teljes pompájában, ha a nyár száraz és meleg volt. Miután elvirágzott és magvait beérlelte, a virágszár elhervad, és jóval ezután hajtanak ki levelei.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kertpont.hu: Őszi meglepetés. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 6.)
