Naményi Ernő

Naményi Ernő, születési és 1918-ig használt nevén Neumann Ernő (Budapest, 1888. május 9. – Párizs, 1957. november 21.) közgazdász, művészettörténész.

Naményi Ernő
Született	Neumann Ernő 1888. május 9. Budapest
Elhunyt	1957. november 21. (69 évesen) 1957 (68-69 évesen) Párizs
Állampolgársága	magyar
Szülei	Neumann Ede
Foglalkozása	közgazdász művészettörténész egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja Neumann Ede rabbi, történész, szerkesztő, tankönyvíró, édesanyja Kayserling Emma. Tanulmányait a budapesti és számos külföldi egyetemen végezte. Az Országos Iparegyesület igazgatója és budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára volt. A budapesti Zsidó Múzeum igazgatójaként és a Magyar Könyvművészek Társaságának főtitkáraként is működött. 1918-ban változtatta meg családnevét Naményire. 1919. június 24-én Budapesten házasságot kötött Czigler Klárával. A német megszállás idején bevonult munkaszolgálatra, sikeresen megszökött a deportálás elől. Élete utolsó éveiben Franciaországban élt. Főként közgazdasági munkákat írt; több zsidó vonatkozású tanulmánya jelent meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyveiben, valamint a Congrès Juif Mondial és a L'Arch című folyóiratokban. Utolsó munkája, a Le Juif Errant befejezetlenül maradt.

Munkái

• A kivándorlás része az olasz váltóárfolyamok emelkedésében (Budapest, 1912)
• Matlekovics Sándor (Budapest, 1922)
• A vámtarifa tervezetről (Budapest, 1923)
• A reklám gazdaságtana (Budapest, 1928)
• L'Esprit de l'art juif (Paris, 1957, angolul is)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Zalai életrajzi kislexikon
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 639. o.  Online elérés