Naso annulatus

Naso annulatus
	Naso annulatus a cornwalli akváriumban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Acanthuroidei;
Család:	Doktorhalfélék (Acanthuridae);
Nem:	Naso; Lacepède, 1801
Faj:	N. annulatus;
Tudományos név
	Naso annulatus; (Quoy & Gaimard, 1825)
Szinonimák
	Naso annularis (Quoy & Gaimard, 1825); Naso herrei Smith, 1966; Priodon annulatus Quoy & Gaimard, 1825;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Naso annulatus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Naso annulatus témájú médiaállományokat és Naso annulatus témájú kategóriát.

A Naso annulatus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Naso annulatus előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánokban van. Kelet-Afrikától kezdve, a Mascarenhas-szigetcsoporton keresztül, egészen a Hawaii szigetekig sokfelé megtalálható. Elterjedésének északi határa Japán déli része; a déli határát a Lord Howe-szigetcsoport alkotja.

Megjelenése

Ez a hal legfeljebb 100 centiméter hosszú. A hátúszóján 5 tüske és 28-29 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 27-28 sugár ül. A felnőtt hal testszíne barna vagy olíva zöld; a hasi része világosabb. Az ivarérettlen példányok farokúszó sugarai feketék; a farokúszóból vékony nyúlványok lógnak ki. A mellúszók széle fehér.

Életmódja

Trópusi, tengeri hal, amely a korallzátonyokon él 1-60 méteres mélységekben; de általában 25-60 méter mélyen. A 24-28 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. A fiatalok sekély és tiszta vizű lagúnák és tengerparti korallzátonyok lakói. A kifejlett halak kisebb rajokba verődnek, és főleg a mélyebb vizekbe húzódnak. Nappal táplálkozik. Táplálékai a zooplankton és az algafajok. Éjszaka a korallszirtek repedései közé húzódik.