Navarrai Királyság (Alsó-Navarra)

a Pireneusokon túli csak Alsó-Navarrát magában foglaló Navarrai Királyság, 1620-tól Franciaország része.
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 22.

A Navarrai Királyság a Pireneusokon túl Alsó-Navarrában, baszkul: Nafarroako Erresuma (Nafarroa Beherea), spanyolul: Reino de Navarra (Baja Navarra), franciául: Royaume de Navarre (Basse-Navarre), okcitánul: Reiaume de Navarra (Baisha-Navarra), latinul: Regnum Navarrae (Navarra Inferior), illetve egyszerűen Navarrai Királyság, amely állam 1513-tól 1620-ig létezett Navarrai Királyság néven a Pireneusokon túli, csak Alsó-Navarrát magában foglaló területen Saint-Jean-Pied-de-Port székhellyel Dél-Európában, miután 1513-tól az ország kettévált Alsó- és Felső-Navarrára. 1589-tól Franciaországgal perszonálunióban, 1620-tól Franciaország része.

Navarrai Királyság (a Pireneusokon túl; Alsó-Navarra)
megszűnt
Nafarroako Erresuma (Nafarroa Beherea)
Reino de Navarra (Baja Navarra)
Royaume de Navarre (Basse-Navarre)
Reiaume de Navarra (Baisha-Navarra)
Regnum Navarrae (Navarra Inferior)
1513. március 23.1620
Navarrai Királyság címere
Navarrai Királyság címere
Navarrai Királyság zászlaja
Navarrai Királyság zászlaja
A Navarrai Királyság Pireneusokon túli területe (pirossal), Alsó-Navarra
A Navarrai Királyság Pireneusokon túli területe (pirossal), Alsó-Navarra
Általános adatok
FővárosaSan Juan Pie de Puerto (baszkul: Donibane Garazi, franciául: Saint-Jean-Pied-de-Port)
Terület1513: 1 323 km²
Népességváltozó fő
Hivatalos nyelveklatin, spanyol, occitán, francia, baszk
Vallásrómai katolikus
kálvinizmus
izraelita
Pénznemreál
escudo (écu)
Kormányzat
Államformamonarchia
UralkodóI. (Foix) Katalin és III. János mint első királyok (1513–1517)
II. (Albret) Henrik utolsó királyként birtokolja az egész királyságot (1517–1555)
III. (Albret) Johanna (1555–1572)
III. (Bourbon) Henrik mint az első Bourbon-házi király és Franciaország király perszonálunióban (1572–1610)
II. (XIII) Lajos a Pireneusokon túli Navarrai Királyságot (Alsó-Navarrát) a Francia Királyságba olvasztja Francia és Navarrai Királyság néven (1610–1620)
DinasztiaFoix-ház
Albret-ház
Bourbon-ház
Államfőkirály
Államfő-helyettes(fő)kormányzó
ElődállamUtódállam
 Navarrai Királyság (történelmi állam)Franciaország és Navarra Egyesült Királyság 

Az állam adatai

szerkesztés

A kiterjedése Alsó-Navarra területét foglalta magában.

Története

szerkesztés

1512 júliusában a felesége, Foix Germána aragóniai királyné jogaira hivatkozva II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király megszállta Navarrát a Szent Liga égisze alatt, és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, a ma Franciaországhoz tartozó Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.[1]

1521-ben francia katonai segítséggel sikerült visszafoglalni egész Navarrát a fővárossal, Pamplonával együtt, amikor a baszk származású Loyolai Szent Ignác súlyos sebet kapott, és az ekkor tapasztalt látomásainak hatására tért meg. Ugyanakkor a spanyol ellentámádásnak II. Henrik navarrai király nem tudott ellenállni, így csak a Pireneusokon túl fekvő, és a spanyolok számára nehezen védhető Alsó-Navarrát tudta megtartani. Navarra északi területéről végül 1530-ban mondott le V. Károly német-római császár, és ez tette teljessé Navarra azóta is fennálló szétszakítottságát Franciaország és Spanyolország között.

  1. Lásd Woodacre (2013).

További információk

szerkesztés
  • Cawley, Charles: Navarre (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. április 8.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés