Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság). Napjainkban a Magyar Labdarúgó-szövetség szervezi.
| Magyar labdarúgó-bajnokság (OTP Bank Liga) | |
 | |
| NB I. bajnoki serleg | |
| A bajnokság adatai | |
| Alapítva | 1901 |
| Ország |  Magyarország |
| Csapatok száma | 12 (a 2015–16-os szezontól) |
| Kiesés | NB II |
| Címvédő | Ferencvárosi TC |
| Honlap | http://www.mlsz.hu |
| Kupák | |
| Nemzeti kupák | Magyar kupa Magyar szuperkupa |
| Nemzetközi kupák | Bajnokok Ligája Európa-liga Konferencia Liga |
| Statisztika | |
| Legsikeresebb egyesület | Ferencvárosi TC (35) |
| Legtöbb mérkőzés | Végh Zoltán (570) |
| Legtöbb gól | Szusza Ferenc (393) |
| Jelenlegi szezon | |
| 2024–2025-ös szezon | |
Története
szerkesztésA magyar bajnokság az egyik legrégibb nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó bajnokság Európában. Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége, ma Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására. E csapatok között számos olyan klubot találunk, amelyek mind a mai napig aktív résztvevői a bajnokságnak, és olyanokat is melyek nevei ma már csak a legvérmesebb futballszurkolóknak mondanak valamit.
A legmeghatározóbb csapatok feltűnése
szerkesztésA három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben. Ez a példa továbbterjedt a többnyire tornára, vívásra és úszásra koncentráló klubok között.
Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is. A másodosztályban indult UTE 1905-ben mutatkozott be a legjobbak között, ahonnan története során mindössze egyszer, az 1910-11-es szezonban, kiesett, de a második vonal küzdelmeit százszázalékosan nyerve vissza is jutott az első osztályba.
Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról. Ez az 1933-34-es évadban történt, amikor a Debreceni Bocskai, első vidéki csapatként, bronzérmes lett
1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44). A világháború tizedelése után azonban a klub azonnal bejelentette újjáalakulását (1945).
A második világháború utáni időszak
szerkesztésA háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok. A három nagy múltú csapat dominanciája azonban nem állt helyre. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. Ez több klub életében hozott jelentős, nem egyszer ellentétes irányú változást. A Kispesti Atlétikai Club, melyet 1909-ben tanáremberek alapítottak, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban, és nem is kellett sokat várnia az első sikerre, hiszen három évvel később ezüstérmes lett. A háború előtti évtizedekben azonban nem sikerült a klubnak lépést tartania az FTC, MTK, UTE hármassal. A Kispest következő sikerét, egy újabb második helyet, csak 1946-47-ben szerezte.
Az 1948/49-es bajnokság a Ferencváros hatalmas fölényét hozta. A későbbi Aranycsapat három világklasszisával Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral és Budai II Lászlóval, valamint a "Nemzet Gólvágójával", Deák Ferenccel felálló FTC 11 pont előnnyel nyerte a bajnokságot. Azonban a politikai vezetés közbeszólt, és a Fradi válogatott játékosait a Kispesthez, valamint a Bp. Dózsához irányították. Az a játékos, aki az FTC-ben maradt, többé nem lehetett válogatott.
Az 1947-es ezüst és 1949-es bronzérem már előrejelezte, hogy egy erős kispesti utánpótlás bontogatja szárnyait Puskás és Bozsik vezetésével. 1949 decemberében a Kispesti AC sem kerülhette el az új név felvételét, így első bajnokságát Bp. Honvéd néven nyerte a klub. 1950-ben az addig vidéknek számító Kispest, Csepel és Újpest Budapest egy-egy kerülete lett. 1950 nyarán politikai irányítással érkezett a Honvédba Grosics, majd két korábbi Fradi játékos, Kocsis és Budai II. A még jobban megerősített csapat az új rendszer kirakatcsapata lett és a Honvédelmi Minisztérium égisze alá került. A Honvéd az '50-es években összesen ötször nyert bajnoki címet. A következő évtizedekben is meghatározó volt a klub, 7 ezüstérmet is szerzett, de újabb bajnoki aranyat csak 25 év szünetet követően tudtak szerezni.
A politika futballba való beavatkozásának hasonló, bár kisebb mértékű esetét figyelhetjük meg a Vasas csapatánál, mely 1911-ben alakult a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének klubjaként. A Kispesthez hasonlóan az 1916-17-es idényben mutatkoztak be az első osztályban, és a következő években több bronzéremmel bizonyították ambíciójukat. A csapat azonban több alkalommal is kiesett az első osztályból, és igazán csak 1942-es feljutásuk után tudtak ott megragadni. A Kispest csapatához hasonlóan a Vasas csillaga is az új rendszerben kezdett el igazán fényesedni, a klub elnöke egy időben maga Kádár János volt.
Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ (mint az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetének csapata), majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia. A meghatározó játékosait vesztett klub azonban erősen megfiatalított együttesével is elért több harmadik helyezést, mintegy jelezve, hogy visszavetni lehet, de szétzúzni nem.
A három korábbi nagy csapat közül az '50-es éveket egyértelműen az MTK nevezheti sikeresnek, mert bár folyamatosan nevet kellett váltani a klubnak, de Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó nevek alatt három bajnoki címet is nyert. Az átkeresztelést az UTE sem kerülhette el, de Budapesti Dózsa néven a csapatnak nem ment annyira. Az FTC-hez hasonlóan néhány dobogós helyet tudott felmutatni ebből az időszakból.
1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom itt is megtette hatását. 1956 november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. 1957 januárjában, hosszas egyeztetések után a Budapesti Dózsa a korábbi UTE helyett az Újpesti Dózsa SC nevet vette fel, és egyesülnie kellett a Belügyminisztérium sportszervezeteivel.
Egyes klubok felfejlesztése, míg más klubok lezüllesztése véget vetett a háború előtt oly sikeres három csapat uralmának. Az MTK 1963-ban még KEK döntőt játszhatott, de a '60-as évek végétől a középcsapatok szintjére süllyedt, s az 1957-58-as szezonban nyert bajnoki címét csak 29 évvel később követte az újabb aranyérem, de előtte az is megesett az MTK-val, ami korábban még soha: az 1980-81-es szezonban kiesett az élvonalból, azonban egy szezont töltve a másodosztályban azonnal vissza is jutott a legjobbak közé.
A '60-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját (a mai EL elődjét), míg legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben. Az Aranylabdát annak a Ferencvárosnak az ikonja, vezére nyerte el, amely csapat 1965. és 1975. között - egyedülállóan - három nemzetközi kupadöntőt játszhatott. A már említett 1965-ös VVK győzelem mellett 1968-ban VVK ezüst, majd 1975-ben - már Albert nélkül, egy megfiatalított "csikócsapattal" - a Kupagyőztesek Európa Kupája második helyezés gazdagította tovább a Fradi történelmét és nemzetközi elismertségét.
A kor hullámvasutazását azonban az FTC sem kerülte el, amit az is mutat, hogy a '70-es és '80-as években összesen két bajnoki címet nyert.
A többi csapat gyengülése, esetleges botladozása, valamint a pártállami Belügyminisztérium kiemelt támogatása A világ legjobbai között számon tartott csatársor összeállása (Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II., Zámbó) tette lehetővé az Újpesti Dózsa szárnyalását, mely az 1969 és 1980 között lejátszott tizenkét bajnokságból kilencet nyert meg, és az FTC-hez hasonlóan a nemzetközi porondon is vitézkedett, amit az 1969-es Vásárvárosok Kupája döntő, és az 1974-es BEK elődöntő fémjelez.
A '80-as évek úgy indultak, hogy a Ferencváros az 1980/81-es bajnoki címét meg tudja védeni, de a győri RÁBA ETO 1982-ben és 1983-ban is megelőzte. A '80-as évek további része a másik pártállami csapat, a Bp. Honvéd bajnoki címeit hozta. Ez alól a kivételt az 1986/87-es szezon jelentette, amikor az akkori MLSZ elnök csapata, az MTK nyerte a bajnokságot. Ebben az évtizedben nemzetközi szinten csak a Videoton ért el számottevő sikert azzal, hogy 1985-ben bejutott az UEFA Kupa döntőjébe.
A rendszerváltás után
szerkesztésAz 1990-es év újabb mérföldkő, 1940-hez és 1956-hoz hasonlóan, hiszen lezárta a megkopott sikerű és erejű magyar labdarúgásban a többé-kevésbé sikeres '80-as éveket. Ekkor még kijutott a válogatott világversenyre (1982-es, 1986-os világbajnokság), játszott magyar csapat nemzetközi kupa döntőjében (a Videoton FC az UEFA-kupa sorozatában a Real Madrid CF ellen), de a sikerek egyre kisebbek lettek és egyre nagyobb időközökkel születtek. 1990-ben ezeknek már csak az emléke élt. A világ futballja minden mutatóban megelőzte a magyart. Technikailag, fizikálisan, mentálisan, szervezettségben, a klubok gazdasági hátterében több évtizedesre nőtt a magyar futball lemaradása.
Amíg 1990 előtt előbb az állam, majd az állam által kiválasztott gyárak, intézmények és minisztériumok tartották el a klubokat /Győr - Rába Gépgyár; Székesfehérvár - Videoton Művek; MTK - bank- és hitelintézetek; FTC - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium; Újpesti Dózsa - Belügyminisztérium; Budapesti Honvéd - Honvédelmi Minisztérium/, addig 1990 után a klubok nyereségorientált szervezetekké váltak, magánkézbe kerültek és helyüket keresték a rendszerváltás utáni viszonyok között. Ez elengedhetetlenül a színvonal további csökkenéséhez és szervezeti káoszhoz vezetett. A klubokat többnyire kispénzű és sokszor kisstílű magánbefektetők egymás után tették tönkre. A csapatok mögött sokszor fiktív számlákon több milliós vagy milliárdos bevételekkel rendelkező cégek, fantomcégek álltak, átláthatatlan tulajdonosi viszonyokkal, ennek a helyzetnek a levét pedig mindig a klubok itták meg.
A bizonytalanság az összes klubot elérte, és teljesítményükön is nyomot hagyott. A '80-as években sorozatos bajnok Honvéd /5 bajnoki cím az évtizedben/ ugyan a Kispest nevet visszakapva még nyert két bajnoki címet az új évtized elején, de utána leszállóágba került, és története során először, természetesen az egymást váltó tulajdonosok és tulajdonosi körök "szakértő" segítségével 87 szezon után kiesett az élvonalból. A Kispesthez hasonlóan az 1989-90-es bajnok Újpesti Dózsa is elindult a lejtőn, és csak osztályozóval maradt bent 1993-ban. Az Újpest mögött 1990-ben második helyen végző MTK 1994 nyarán másodszor is kiesett az első osztályból, és csak Várszegi Gábor milliárdos vállalkozó fellépése nyomán került ismét vissza az élvonalba. Egyedül az FTC volt az, amely teljesítményében látszólag megingás nélkül vészelte át ezeket az éveket, de a csapat háza tájáról ennek ellenére baljós hírek jöttek. Bár 1990 és 2000 között mindössze kétszer nem végzett dobogón a klub /1994, 2000/, sőt első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe is bejutott, a csapat folyamatosan pénzügyi gondokkal küszködött.
A magyar futball vesszőfutását legjobban a Vasas esete példázza. A klub az 1976-77-es bajnoki címe után a középmezőnybe süllyedt, és csak ritkán tudott dobogóra állni. Nem volt ez másként a '90-es években sem, még némi visszaesés is tapasztalható volt a csapat helyezéseiben. Aztán egy befektetői kör hangzatos ígéretek közepette megvásárolta a futball-szakosztályt működtető kft-t, és nagy tervekkel vágott neki a bajnokságoknak. Először úgy tűnt, hogy minden rendeben van, hiszen a klub 1997 és 2001 között háromszor is bronzérmes lett. 2001 nyarán azonban elfogyott a pénz, az egész keretet kiárusították, aminek meglett az eredménye. A Vasas olyan mély szakmai és morális válságba zuhant, hogy kérdés volt, fel tud-e állni ebből a klub. A kaotikus helyzetet jól jellemzi, hogy a csapat kispadján hat (!!) vezetőedző váltotta egymást. Ez gyaníthatóan negatív rekord a magyar futball történetében. Végül azonban a sok edzőváltás sem segített a Vasason, így 60 év után, 2002 nyarán búcsúzott az élvonaltól. A klub kétségbe esett szurkolói jelképesen el is temették csapatukat a Fáy utcában. A pénzügyi helyzet további romlását követően pedig a futball-szakosztály meg is szűnt, és csak fél évvel később éledt újjá, megvéve a Kecskeméti TE másodosztályú licencét.
Vidéki csapatok az NB I-ben
szerkesztésVidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950 január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. A már említett Debreceni Bocskai mellett a korai időben Szombathely és Szeged csapata érdemel említést, különösen, hogy Szeged volt az első vidéki város, mely egyszerre két csapatot is adott az első osztálynak.
Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Újabb 20 év után ismét a Győr nyert vidéki csapatként 1982-ben, majd a következő évben megvédte címét. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte. A klub kitüntette magát a nemzetközi porondon is, miután mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában bejutott egyszer a csoportkörbe.
Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác /1993-94/, a Dunaújváros /1999-2000/, a Zalaegerszeg /2001-02/ és a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15, 2017-18/ is. A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre 109 évet kellett várni, majd ez a 2011-12-es idényben megismétlődött.
A lebonyolítási rendszer többször változott. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.
A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.[1] A Ferencváros pályán elért eredmény alapján sosem esett ki az élvonalból, csak a 2006-os kizárása miatt kényszerült a másodosztályba. Jelenleg csupán egy csapat mondhatja el, hogy élvonalbeli bemutatkozása óta mindig az első osztályban maradt: a 2006-ban feljutott Paksi FC.
Az élvonal korábbi nevei
szerkesztésA bajnokság számos névváltoztatáson ment keresztül, amely 2000 óta a szponzoroktól volt függő.
- PLASZ I. osztály (1926–1935, a Professzionális Labdarúgó-alszövetség rövidítése)
- NB I (a „hagyományos” név 1935 őszétől, - az NB a „nemzeti bajnokság” rövidítése)
- Raab–Karcher NB1 (1997-1998)
- PNB (Raab–Karcher PNB: 1998–1999, PNB: 1999–2000, ami a „professzionális nemzeti bajnokság” rövidítése)
- Borsodi Liga (2001 áprilisától 2003-ig és 2005–2007-ig)
- Arany Ászok Liga (2003–2005-ig)
- Soproni Liga (2007–2010)
- Monicomp Liga (2010–2011)
- OTP Bank Liga (2011–)
Eddigi bajnokságok
szerkesztésAz alábbi táblázatban olvashatók az élvonalbeli magyar labdarúgó-bajnokságok dobogós csapatai, gólkirályai. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.
fékövér kupagyőztes és bajnokcsapat
dőlt kupagyőztes csapat
- 1 Egyes források szerint 12, más források szerint 16 gólt szerzett az idényben![13][14]
- 2 Az 1926-27-es bajnoki szezon gólkirálya Horváth László volt 14 góllal. Az idény elején a Ferencvárosban szerepelt három bajnoki mérkőzésen és egy gólt szerzett. Hivatalosan a III. Kerületi TVE gólkirályának tekintik.
- 3 Tököli Attila összesen 25 gólt szerzett az 1999–2000-es idényben, de a Szeged LC ellen lőtt három gólját a szegediek későbbi kizárása miatt törölték.
Összesített eredmények
szerkesztés† megszűnt csapat
| Csapat jelenlegi (vagy utolsó ismert) magyar neve |
Győzelmek korábbi néven | Bajnoki címek | Aranyérmes szezonok | Ezüstérmek száma | Ezüstérmes szezonok | Bronzérmek száma | Bronzérmes szezonok |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ferencvárosi TC | Ferencvárosi FC néven is | 1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76, 1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04, 2015–16, 2018–19, 2019–20, 2020–21, 2021–22, 2022–23, 2023–24 | 1902, 1904, 1907–08, 1913–14, 1917–18, 1918–19, 1921–22, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1929–30, 1934–35, 1936–37, 1938–39, 1943–44, 1945, 1949–50, 1959–60, 1965, 1966, 1970 tavasz, 1970–71, 1972–73, 1973–74, 1978–79, 1981–82, 1982–83, 1988–89, 1990–91, 1997–98, 1998–99, 2001–02, 2002–03, 2004–05, 2014–15, 2017–18 | 1901, 1919–20, 1920–21, 1922–23, 1930–31, 1932–33, 1935–36, 1942–43, 1947–48, 1954, 1955, 1957–58, 1961–62, 1963 ősz, 1969, 1974–75, 1976–77, 1989–90, 1992–93, 1996–97, 2010–11, 2013–14 | |||
| MTK Budapest FC | Hungária FC, Budapesti Bástya, Budapesti Vörös Lobogó, MTK FC, MTK Hungária FC és MTK-VM néven is | 1904, 1907–08, 1913–14, 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20, 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1935–36, 1936–37, 1951, 1953, 1957–58, 1986–87, 1996–97, 1998–99, 2002–03, 2007–08 | 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1927–28, 1930–31, 1932–33, 1939–40, 1948–49, 1950, 1952, 1954, 1955, 1957 tavasz, 1958–59, 1962–63, 1989–90, 1999–00, 2006–07 | 1903, 1905, 1906–07, 1926–27, 1929–30, 1931–32, 1934–35, 1937–38, 1938–39, 1949–50, 1960–61, 1977–78, 1988–89, 2001–02, 2004–05, 2014–15 | |||
| Újpest FC | Újpesti TE és Újpesti Dózsa néven is | 1929–30, 1930–31, 1932–33, 1934–35, 1938–39, 1945-tavasz, 1945–46, 1946–47, 1959–60, 1969, 1970-tavasz, 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1973–74, 1974–75, 1977–78, 1978–79, 1989–90, 1997–98 | 1920–21, 1922–23, 1926–27, 1931–32, 1933–34, 1935–36, 1937–38, 1940–41, 1941–42, 1960–61, 1961–62, 1967, 1968, 1976–77, 1979–80, 1986–87, 1994–95, 1996–97, 2003–04, 2005–06, 2008–09, | 1916–17, 1918–19, 1921–22, 1923–24, 1927–28, 1928–29, 1936–37, 1939–40, 1950, 1951, 1952, 1957 tavasz, 1962–63, 1965, 1975–76, 1987–88, 1995–96, 1998–99, 2017–18 | |||
| Budapest Honvéd FC | Kispest-Honvéd FC néven is | 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955, 1979–80, 1983–84, 1984–85, 1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91, 1992–93, 2016–17 | 1919–20, 1946–47, 1951, 1953, 1957–58, 1963 ősz, 1964, 1969, 1971–72, 1974–75, 1977–78, 1993–94 | 1948–49, 1958–59, 1970 tavasz, 1982–83, 1991–92, 2012–13 | |||
| Debreceni VSC | 2004–05, 2005–06, 2006–07, 2008–09, 2009–10, 2011–12, 2013–14 | 2007–08 | 1994–95, 2002–03, 2003–04, 2015–16, 2018–19, 2022–23 | ||||
| Vasas SC | 1957-tavasz, 1960–61, 1961–62, 1965, 1966, 1976–77 | 1945–46, 1947–48 | 1924–25, 1925–26, 1946–47, 1953, 1959–60, 1968, 1970–71, 1972–73, 1979–80, 1980–81, 1997–98, 1999–00, 2000–01, 2016–17 | ||||
| ETO FC Győr | Győri Vasas FC, Rába ETO és Győri ETO FC néven | 1963-ősz, 1981–82, 1982–83, 2012–13 | 1983–84, 1984–85, 2013–14 | 1967, 1973–74, 1985–86, 2007–08, 2009–10, 2011–12 | |||
| Csepel SC | Weisz Manfréd FC Csepel és Csepeli Munkás TE néven is | 1941–42, 1942–43, 1947–48, 1958–59 | – | 1945, 1945–46 | |||
| Fehérvár FC | Videoton FC néven | 2010–11, 2014–15, 2017–18 | 1975–76, 2009–10, 2011–12, 2012–13, 2015–16, 2016–17, 2018–19, 2019–20 | 1983–84, 1984–85, 2005–06, 2020–21 | |||
| BTC | 1901, 1902 | 1903 | 1904, 1908–09, 1912–13 | ||||
| Vác FC | Vác FC-Samsung néven | 1993–94 | 1991–92, 1992–93 | – | |||
| Nagyváradi AC † | 1943–44 | 1942–43 | – | ||||
| Dunaújváros FC † | Dunaferr SE néven | 1999–00 | 2000–01 | – | |||
| Zalaegerszegi TE FC | Zalahús-ZTE FC néven | 2001–02 | – | 2006–07 | |||
| FC Tatabánya | – | 1980–81, 1987–88 | 1964, 1966, 1981–82, 1986–87 | ||||
| MAC | – | 1906–07, 1908–09 | 1907–1908 | ||||
| Paksi FC | – | 2010–11, 2023–24 | – | ||||
| Törekvés SE † | – | 1916–17 | 1910–11, 1913–14, 1917–18 | ||||
| Puskás Akadémia FC | – | 2020–21 | 2019–20, 2021–22, 2023–24 | ||||
| Pécsi Mecsek FC | – | 1985–86 | 1990–91 | ||||
| Magyar Úszó Egyesület † | – | 1901 | – | ||||
| Budapesti Postás SE † | – | 1905 | – | ||||
| BVSC-Zugló | – | 1995–96 | – | ||||
| Kisvárda FC | – | 2021–22 | – | ||||
| Kecskeméti TE | – | 2022–23 | – | ||||
| 33 FC † | – | – | 1902 | ||||
| Nemzeti SC † | – | – | 1909–10 | ||||
| BAK † | – | – | 1911–12 | ||||
| Bocskai FC † | – | – | 1933–34 | ||||
| Szegedi AK † | – | – | 1940–41 | ||||
| Szolnoki MÁV FC | – | – | 1941–42 | ||||
| Kolozsvári AC † | – | – | 1943–44 | ||||
| Salgótarjáni BTC | – | – | 1971–72 | ||||
| Diósgyőri VTK | – | – | 1978–79 | ||||
| Békéscsaba 1912 Előre | – | – | 1993–94 | ||||
| Szombathelyi Haladás | – | – | 2008–09 |
Klubok
szerkesztés
1901 óta, az eddigi 122 bajnoki szezon alatt a következő 108 klub szerepelt a magyar labdarúgó első osztályban (A táblázat nem számolja bele a csapatok szezonjainak számába az 1944–45-ös négy forduló után véget ért bajnokságot, így a táblázatban az Ungvári AC csapata sem szerepel, amely ekkor szerepelt először és utoljára az élvonalban).[15][16][17][18][19][20][21][22][23][24] Továbbá a táblázat nem tartalmazza az 1914 őszi, 1915 tavaszi, 1915 őszi, 1944 őszi és az 1956-os befejezetlenül véget ért bajnokság adatait sem![25][26][27][28][29]
A félkövérrel jelölt csapatok jelenleg is az élvonalban szerepelnek. A táblázat a 2024-2025-ös idény végéig bezárólag tartalmazza az adatokat!
Örökmérleg
szerkesztésLegtöbbször szerepelt játékosok
szerkesztés2023. szeptember 27-i állapotnak megfelelően.
Félkövéren az aktív játékosokat jelöltük.
Legtöbb gólt szerző játékosok
szerkesztésA táblázat első 15 helyére több mint 30 éve nem került fel új játékos - 2014. október 3-i állapotnak megfelelően.
Csapatok 2023/2024
szerkesztésA 2023–24-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályát tizenkét csapat részvételével rendezik.
UEFA-együttható
szerkesztésA 2022–2023-as európai kupák kiosztott helyeihez a 2022-es ország-együtthatót vették alapul, amely az országok csapatainak teljesítményét veszi figyelembe a 2017/2018-as szezontól a 2022/2023-asig.[30]
| Helyezés | Szövetség | Koefficiens (együttható) |
|---|---|---|
| 22. |  Svédország
|
23.750 |
| 23. |  Oroszország*
|
21.882 |
| 24. | Magyarország
|
20.625 |
| 25. |  Románia
|
20.500 |
| 26. |  Bulgária
|
20.000 |
*Oroszország az Ukrajna elleni invázió miatt határozatlan ideig felfüggesztve van.
Jelentős külföldi játékosok
szerkesztésAz alábbi külföldi nemzetiségű labdarúgók lettek magyar gólkirályok, szerepeltek labdarúgó-világbajnokságokon, nyertek klub- és/vagy válogatott kontinenstornákat, vagy léptek pályára az öt legmagasabb UEFA Ország-koefficienssel rangsorolt (2023) európai élvonalbeli bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) valamelyikében legalább ötven alkalommal. A félkövérrel jelölt játékosok szerepeltek hazájuk felnőtt válogatott keretében labdarúgó-világbajnokságon.
Naçer Bouiche
Matthew Lowton
Carlos Marinelli
Anton Powolny
Roland Lamah
Anel Hadžić- Kenan Kodro
- Muhamed Bešić
André Alves- Bruno Moraes
- Diego
- Leonardo Santiago
- Somália
Jan Šimůnek- Libor Kozák
- Marek Heinz
MacBeth Sibaya
Szok Hjondzsun
Abdul Kader Keïta- Benjamin Angoua
- Junior Tallo
- Lacina Traoré
Adamo Coulibaly- David N’Gog
Mateo Pavlović
Pálfi Béla
Robert Warzycha
Artjoms Rudņevs
Enisz Bardi
Benjamin Lauth- Darius Kampa
- Marko Marin
- Philipp Bönig
Emeka Ezeugo- Teslim Fatusi
Davide Lanzafame- Emiliano Bonazzoli
- Giuseppe Signori
- Luigi Sartor
- Tommaso Rocchi
Marco Caneira
Beke Zoltán- Cristian Dulca
- Dobay István
- Juhász Gusztáv
- Muzsnay Zsolt
- Schwartz Sándor
- Selymes Tibor
- Wetzer Rudolf
Fernando Fernández- Francisco Gallardo
- Jairo Samperio
- José Luque
- Juan Calatayud Sánchez
Danko Lazović- Marko Dmitrović
- Slobodan Rajković
Bénes László- Kamil Kopúnek
- Róbert Mak
- Róbert Vittek
- Saláta Kornél
- Stanislav Šesták
- Tomáš Medveď
Rácz László
Densill Theobald
Aïssa Laïdouni- Änis Ben-Hatira
Kris Bright
Christopher Sullivan- Peter Vermes
Artem Milevszkij- Ihor Nyicsenko
Kalocsay Géza- Barátky Gyula
- Bodola Gyula
- Kovács Miklós
- Puskás Ferenc
- Kubala László
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Jelentős külföldi szakvezetők
szerkesztésAz alábbi külföldi nemzetiségű szakvezetők nyertek nemzeti bajnokságokat és/vagy irányítottak külföldi válogatottakat, vagy jelentős labdarúgó-pályafutással rendelkeznek.
Külföldi játékvezetők
szerkesztésAz alábbi külföldi nemzetiségű játékvezetők vezettek bajnoki mérkőzéseket.
Lásd még
szerkesztésForrások
szerkesztés- Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969 (Sport Lap- és Könyvkiadó: Budapest, 1970)
- Hoppe Pál, Szabó László: Labdarúgó-bajnokságaink [alcím: 1945–1986] (Sport Kiadó: Budapest, 1987) ISBN 963-253-610-X
- Dr. Földessy János: A magyar labdarúgás és az MLSZ 60 éve (Sport Lap- és Könyvkiadó: Budapest, 1958)
- Mező Ferenc: Futball-adattár (Sportpropaganda Vállalat: Budapest, 1987) ISBN 963-7543-32-5
- Nagy Béla: A labdarúgó MNK története (Ferencvárosi Torna Club: Budapest, 1978)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hétgólos meccsen verte az Újpest a Kecskemétet (magyar nyelven). Origo. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Nem hivatalos bajnokság. Az MLSZ nem írt ki hivatalos bajnokságot, azonban az egyesületek játszani akartak. A két „nagycsapat” saját bajnokságot szervezett. Az FTC-féle az Auguszta-serlegért folyt 11, nem csak 1. osztályú csapat részvételével, míg az MTK Hungária Díján második csapatát szerepeltette, míg a legjobbak nemzetközi mérkőzéseket játszottak.
- ↑ Nem hivatalos bajnokság, Amatőr Ligának nevezték. A külön szervezett labdarúgó-bajnokságok nem váltak be, mivel az igazán nagy vonzerőt a nagycsapatok rangadói jelentették. Az 1915 tavaszi bajnokságot megint csak nem az MLSZ írta ki, az egyesületek maguknak szervezték és csak odavágós, körmérkőzéses rendszerben bonyolították le.
- ↑ Nem hivatalos bajnokság, a tavaszihoz hasonlóan az egyesületek maguknak szervezték.
- ↑ A klub 1945 után Ferar-Vasas Cluj-Napoca néven szerepelt a román bajnokságban, majd 1948-ban beolvadt a CFR Cluj-ba.
- ↑ Nem hivatalos. A második világháború miatt az 1944–1945-ös bajnokság már a 3. forduló után félbeszakadt. 1944 őszén csak odavágós hadibajnokságot rendeztek.
- ↑ Hivatalos. A második világháború miatt az 1944–1945-ös bajnokság már a 3. forduló után félbeszakadt. 1945 tavaszán az MLSZ oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerű Budapest-bajnokságot írt ki, a jobb vidéki játékosok is a fővárosba utaztak.
- ↑ A Magyar Labdarúgó-szövetség úgy határozott, hogy áttér a naptár évhez igazodó lebonyolítási rendszerhez, ezért csak egy őszi szezont rendeztek.
- ↑ Nem hivatalos, 1956 októberében félbeszakadt.
- ↑ Hivatalos. Az MLSZ határozata értelmében 1957-től újfent őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot szerveznek, ezért csak a tavaszi fordulókat rendezték meg. A legtöbb klub visszatért korábbi nevéhez.
- ↑ A Magyar Labdarúgó-szövetség ismét a naptári évhez igazodó lebonyolításra tért át, ezért csak az őszi fordulókat bonyolították le.
- ↑ A Magyar Labdarúgó-szövetség újfent visszatérni kívánt a hagyományos, őszi-tavaszi rendszerű lebonyolításhoz. A bajnokság 16 csapatát két nyolcas csoportra osztották, a csoportokban oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben zajlottak a küzdelmek. A csoportok azonos helyezésű csapatai bajnoki oda-visszavágós helyosztókat játszottak.
- ↑ A Ferencváros gólkirályai | Tempó, Fradi!. www.tempofradi.hu. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
- ↑ (2015. május 10.) „A Ferencvárosi TC 1904-es szezonja” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1901-1910. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1911-1920. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1921-1930. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1931-1940. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1941-1950. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1951-1960. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1961-1970. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1971-1980. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1981-1996. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation.com, 2015. június 1.
- ↑ Örökranglista. nela.hu, 2015. augusztus 23.
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1911-1920. www.rsssf.com. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1911-1920. www.rsssf.com. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1911-1920. www.rsssf.com. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1941-1950. www.rsssf.com. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
- ↑ Hungary - List of Final Tables 1951-1960. www.rsssf.com. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
- ↑ Country coefficients. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
