Negatív hálózatok

Az alábbi szócikk Csaba Zoltán László és Pál Judit: A negatív kapcsolatok alakulása és hatása: elméleti áttekintés és empirikus tesztelés két középiskolai osztályban című, a negatív társadalmi hálózatokról szóló tanulmánya alapján készült, és abból idéz. Ez az első magyar nyelvű írás, amely teljes képet igyekszik rajzolni a téma hazai és nemzetközi irodalma alapján.

A kapcsolatháló-elemzéssel foglalkozó munkák elsősorban a pozitív (baráti) kapcsolatok kutatásával és modellezésével foglalkoznak, és kevesebb szó esik a negatív viszonyok feltérképezéséről, amelyek azért is érdekesek, mert, ahogy a szervezetek működésének eredményessége szempontjából is kimutatták, hatásuk akár jelentősebb is lehet, mint a pozitívoké.^[1]

Ezeknek a negatív viszonyoknak a feltérképezése számos releváns társadalmi kérdésre adhat választ, például a kirekesztés vagy az erőszakos cselekedetek különböző formáira.

A kapcsolati típusok kialakításának törvényszerűségei és folyamatai

A negatív és pozitív kapcsolatok kialakítása, fenntartása hasonló dimenziók mentén, de mégis különböző módon megy végbe. Csaba és Pál (2010) cikke alapján ezek a mechanizmusok a következőek:

A pozitív kapcsolatok esetében:

együtt töltött idő (Blau 1977, Newcomb 1956))."
kölcsönösség (más néven reciprocitás) (Heider^[2] illetve Doreian – Stokman^[3])
homofília, azaz a hasonló tulajdonságok, értékek, cselekvési módozatok (Feld – Carter 1992)
népszerűségi hatás: a hálózatban népszerű egyéneket az átlagnál nagyobb valószínűséggel választják barátnak

A negatív viszonyok esetében: Az utálati-ellenszenvi viszonyok kialakulásában más törvényszerűségek (is) fontosak. "Lényeges a különbözők elutasításának (heterofóbia ) jelensége, de ennek volumene a negatív típusú kapcsolatok kialakulásakor nem feltétlenül olyan erős, mint a homofília hatása a pozitív (baráti) viszonyok esetében.

hosszabb közös időtöltés nélkül is kialakulhat
míg a földrajzi közelség kedvez a barátságok kialakulásának, ez fordítva nem igaz, akik túl messze élnek egymástól, nem lesznek feltétlenül ellenségek.
a negatív viszonyok sokkal gyorsabban alakulnak ki (Wiseman – Duck 1985)
ritkábban értékelik át az egyének a negatív kapcsolataikat (Labianca – Brass 2006).

"Mind a pozitív, mind a negatív hálózati struktúra kialakulására az egyének státuszhelyzetének is hatása lehet. Bonacich és Llyod a negatív kapcsolatokkal összevetve vizsgálták az egyének státuszhelyzetét. (...) Gondolatmenetük szembemegy Davis álláspontjával, aki szerint három negatív előjelű tranzitív háromszög is jelenthet egyensúlyi helyzetet (Davis 1967)." (Csaba-Pál, 2010)

A negatív hálózatok kutatása Magyarországon

2010-ben alakult a Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (angolul: Research Center for Educational and Network Studies, RECENS) a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének kutatóközpontjaként. Az alapítók mindannyian az egyetem különböző szakkollégiumainak volt tagjai, név szerint a Széchenyi István Szakkollégiumnak, a Rajk László Szakkollégiumnak és a Társadalomelméleti Kollégiumnak. A kutatóközpont kiemelt figyelmet szentel a negatív kapcsolatok kutatásának.

A negatív hálózatos iskolakutatás irányába az első lépéseket Pál Judit és Csaba Zoltán tette meg, mikor a Groningeni Egyetemen töltött Erasmus félévet követően, dr. Takács Károly vezetésével megpróbálták a kint elsajátított módszereket és szemléletet alkalmazni. A negatív hálózatok szerepét hangsúlyozták díjazott TDK dolgozatukban, melynek átdolgozott változata a Szociológiai Szemle hasábjain jelent meg.

2010-ben a kutatóközpont OTKA ösztöndíjat nyert. Az országos panelvizsgálat az "Egymásba gabalyodva: kamaszok kapcsolati dinamikája a státuszverseny, a teljesítménytaktikázás, a kirekesztés és az integráció tükrében" címet viseli. A kutatást K 81336-os témaszámon az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) finanszírozza (http://www.otka.hu/index.php?akt^{[halott link]} menu=4137#tars2009 2). Az országos vizsgálatban 2010. és 2013. között 7 iskola, 43 kilencedikes osztálya és 1300 diákja vesz részt.

Az itt zajló kutatásnak újabb lendületet adott, mikor dr. Takács Károly 2012-ben elnyerte az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programjának ösztöndíját. Takács és kutatócsoportja az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban a negatív társas kapcsolatok, mint az utálat vagy a relációs agresszió dinamikáját vizsgálja. Kutatásuk célul tűzi ki a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusainak és dinamikájának elméleti modellezését, különös tekintettel a versenyhelyzetekkel összefüggésben, kiválasztunk bizonyos társadalmi kontextusokat, ahol a megfogalmazott elméleti hipotéziseket empirikusan is vizsgálják, valamint feltárják a negatív társas kapcsolatok kooperációra, teljesítményre, és kohézióra kifejtett hatását.

Jegyzetek

↑ Labianca, G. – Brass, D. J. (2006): Exploring social ledger: negative relationships and negative asymmetry is social networks in organizations. Academic Management of Review, (31)3: 596–614.
↑ Heider, F. (1958): The psychology of interpersonal relations. New York: Wiley.
↑ Doreian, P. – Stokman, F. (1997): Evolution of social networks. Amsterdam: Gordon and Breach Science Publisher.

Források és további irodalom

Csaba, Z.L. – Pál, J. (2010): How negative networks are forming and changing in time? Theoretical overview and empircal analysis in two high-school classes. Review of Sociology, 16 (2): 69–95.
Csaba, Z.L. – Pál, J. (2013): „Az ezerercú agresszió” – az utálat és az agresszió QAP-elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Behálózott iskolák: iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban (szerk. Néray és Vörös), Archiválva 2016. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben L’Harmattan Kiadó – Széchenyi István Szakkollégium Budapest, 2013
Pál Judit – Csaba Zoltán László – Takács Károly: Determinants and dynamics of relational agression^{[halott link]}
Negatív társas kapcsolatok vizsgálata
Bonacich, P. – Lloyd, P. (2004): Calculating status with negative relations. Social Networks, 26: 331–338.
Csaba Zoltán – Pál Judit (2010): A negatív kapcsolatok alakulása és hatása: elméleti áttekintés és empirikus tesztelés két középiskolai osztályban. Szociológiai szemle, 1216-2051. 2010. 20. évf. 3. szám, p. 4-33.
Davis, J. A. (1967): Clustering and structural balance in graphs. Human Relations, Vol. 20, No.2, 181–187.
Szántó, Z. (2006): A strukturális kiegyensúlyozottság elmélet. In uő: Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról. Budapest: Helikon, 159–170.
Wasserman, S. – Faust, K. (1994): Structural balance and transitivity. In Wasserman, S. – Faust, K. (eds.): Social Network Analysis Methods and applications. Cambridge: Cambridge University Press, 220–248.
Zeggelink, E. (1993): Strangers into Friends. The evolution of friendship networks using an individual oriented modeling approach. Amsterdam: ICS.

[1] Labianca, G. – Brass, D. J. (2006): Exploring social ledger: negative relationships and negative asymmetry is social networks in organizations. Academic Management of Review, (31)3: 596–614.

[2] Heider, F. (1958): The psychology of interpersonal relations. New York: Wiley.

[3] Doreian, P. – Stokman, F. (1997): Evolution of social networks. Amsterdam: Gordon and Breach Science Publisher.

[1]

[2]

[3]