Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, röviden NNGYK (2023. augusztus 1. előtt Nemzeti Népegészségügyi Központ, röviden NNK) gazdasági szervezettel rendelkező, központi hivatalként működő magyar központi költségvetési szerv, ami 2018-ban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jogutódjaként jött létre.[1] Megbízott vezetője 2018 decembere óta Müller Cecília országos tisztifőorvos.[2] 2023. augusztus 1-jei hatállyal beleolvadt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.[3]
| Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ | |
 | |
 | |
| Az NNGYK székháza Budapesten, a volt OEK-székház | |
| Alapítva | 2023. augusztus 1. |
| Vezető | Müller Cecília országos tisztifőorvos (mb.) |
| A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ weboldala | |
Épülete
szerkesztésAz intézet eredeti, Albert Flórián út felőli épületét Országos Közegészségügyi Intézet néven Jendrassik Alfréd tervezte 1927-ben.[4][5][6] A szocializmus idején újabb épületeket emeltek a telekre.
A homlokzaton Jendrassik Tibor szobra található.[7]
Székhelye
szerkesztés- Telephelyei
- a) 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/a.,
- b) 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.,
- c) 1221 Budapest, Anna utca 5.,
- d) 1097 Budapest, Gyáli út 17–19.,
- e) 1073 Budapest, Kertész u. 32.[9]
Az NNGYK vezetése
szerkesztésAz NNGYK-t az országos tisztifőorvos vezeti, őt, illetve helyetteseit és az NNGYK gazdasági igazgatóját – az országos tisztifőorvos javaslatára – az emberi erőforrások minisztere nevezi ki, illetve menti fel. Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók. (Jelenleg megbízott vezetője van a szervezetnek.)[10][11]
Státusza
szerkesztés- Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ)[12]
- Az NNGYK jogállását meghatározó jogszabály: a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.
Története
szerkesztés- Elődei közé tartozik az 1927-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet, majd az 1951-ben létrejött KÖJÁL (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás), valamint az ÁNTSZ.[13]
- Az ÁNTSZ-t 1991. április 9-ei hatállyal az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény alapította.
- 2009-ben A magyar közegészségügy esélyei a változó struktúrában címen Balázs Péter közgazdász professzor publikált tanulmányt. Ebben azt írja: „Magyarországon az 1989. évi rendszerváltoztatás után létrehozott ÁNTSZ minden korábbi központosító hagyományt megőrzött, és a népegészségügy valamennyi funkcióját egyesítette. Ezt az integrált modellt változtatta meg 2006-tól a kormányzati politika egy új típusú struktúra célbavételével. Sajnos, az ÁNTSZ-t átalakítása nem elsősorban a humán medicina szemszögéből, hanem a központi államigazgatási szervek általános sajátosságai felől történt. Következésképpen, az új modell több száz éves hagyományt vetett el, és felosztotta a közegészségügy szakmailag egységes szerkezetét.”[14]
Az ÁNTSZ hatásköre
szerkesztésAz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állami költségvetésből működtetett központi hivatal, amely irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást.
Az ÁNTSZ-nek az egyes tevékenységein belül kiemelt feladatai:
- a közegészségügyben: a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugáregészségügy, kémiai biztonság,
- az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés.
Az ÁNTSZ élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait az egészségügyi miniszter közvetlen irányításával látja el. Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű:
- központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (hozzá tartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek),
- a második szinten a regionális,
- a legalsó szinten a kistérségi intézetek helyezkednek el.
2018-ban alakult meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amely átvette az ÁNTSZ korábbi feladatait: "Az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése 2018. október 1. napján Nemzeti Népegészségügyi Központra változik, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek beolvadásos kiválással a Nemzeti Népegészségügyi Központba beolvadnak."[15]
Feladatai
szerkesztés- A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018. október 1. napjától ellátja mindazon feladatokat, amelyek 2018. szeptember 30-ig az Országos Közegészségügyi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoztak.[16]
- részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.
- ellátja a jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi kutatással összefüggő feladatait.
- drogpolitikai feladatokat lát el
- A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerek tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként az NNGYK-t jelöli ki.
- ellátja a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ Egészségvonal szolgáltatásának működtetését[17]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Megkezdi a munkát a Nemzeti Népegészségügyi Központ, medicalonline.hu
- ↑ Megvan az új tisztifőorvos. Népszava, 2018. december 1. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
- ↑ 333/2023. (VII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központról (Nemzeti Jogszabálytár)
- ↑ https://real.mtak.hu/182121/1/Preisich_G%C3%A1bor_Benkhard_Agost_Budapest_epiteszete_a_ket_vh_kozott.pdf
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1927_09/?query=%22Orsz%C3%A1gos+K%C3%B6zeg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi+Int%C3%A9zet%22+jendrassik+alfr%C3%A9d&pg=434&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1928_04/?query=%22Orsz%C3%A1gos+K%C3%B6zeg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi+Int%C3%A9zet%22+jendrassik+alfr%C3%A9d&pg=345&layout=s
- ↑ https://www.kozterkep.hu/48888/az-egykori-kozegeszsegugyi-intezet-epulete-szoborkompozicioja
- ↑ SZMSZ 1.4.
- ↑ SZMSZ 1.5.
- ↑ SZMSZ 4.1. pont
- ↑ SZMSZ 4.2. pont
- ↑ SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat)
- ↑ Vajna Tamás - Idén lenne 250 éves a magyarországi tisztiorvosi szolgálat, ha nem darálják be 5 évvel ezelőtt (qubit.hu, 2020.04.01.)
- ↑ http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2009_1/Balazs.pdf
- ↑ 385/2016. (XII. 2.) 7/A.§(1), Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
- ↑ 385/2016. (XII. 2.) 7/A.§(2), Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
- ↑ 385/2016. (XII. 2.) 6.§(D-H), Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
Források
szerkesztés- 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról
További információk
szerkesztés- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat internetes portálja
- Dr. Kertai Pál – Dr. Lun Katalin: 250 éves a magyar tisztiorvosi szolgálat
- Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja