Nemzetközi védjegyjog

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. június 28.

A nemzetközi védjegyjog az iparjogvédelmen belül egy olyan jogterület, amelyet számos különböző nemzetközi megállapodás szabályoz, figyelembe véve a védjegyjog alapvetően területi (territoriális) jellegét. Egyetemes, valamennyi államra egységesen kiterjedő szabály nincs. Léteznek ugyanakkor átfogó és egyes részterületeket szabályozó megállapodások, amelyek a védjegyoltalom bizonyos követelményeit valamennyi tagországra nézve kötelezően írják elő.

Tágabb értelemben ide tartoznak a regionális együttműködések is, azonban ezek területi hatálya a tagországok összterületére korlátozódik.

A területi jelleg

szerkesztés

A védjegyjog területi jellegéből következik - szemben pl. a tulajdonjog egyetemes, országhatárokon túlnyúló jellegével -, hogy elvileg minden egyes államban külön - külön kellene védjegybejelentést tenni annak érdekében, hogy az adott megjelölés (védjegy) oltalomban részesüljön az adott ország(ok)ban. Az országok túlnyomó többségében ez ma is lehetséges illetve szükséges.

Már a 19. század második felében számos kétoldalú államközi megállapodás jött létre annak érdekében, hogy kölcsönösen megkönnyítse az oltalomszerzést a másik államban is.

A regionális védjegyjogi együttműködés a 20. század során fejlődött ki, jogegységesítési és jogharmonizációs folyamatok eredményeként. Ide tartozik

Átfogó megállapodások

szerkesztés
  • A nemzetközi szabályok közül kiemelkedően fontos Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény,[3] amely - többek között - a védjegyoltalomra vonatkozó alapvető rendelkezéseket is tartalmazza.
  • Megállapodás a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól.[4][5] A WTO 1994-es Uruguayi fordulója keretében elfogadott ú.n. TRIPS-egyezmény alapvető célja, hogy meghatározza az egyes iparjogvédelmi oltalmi formáknál a tagállamok nemzeti jogalkotása

A védjegyek nemzetközi lajstromozása

szerkesztés

A védjegyek nemzetközi lajstromozását alapvetően a Madridi védjegy-lajstromozási rendszer (röviden Madridi rendszer) szabályozza, amely két önálló nemzetközi szerződésből áll. A két egyezménynek közös végrehajtási szabályzata van, amely lehetővé teszi, hogy mindkét egyezmény alapján megtett védjegybejelentések ügyében a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája járjon el.

A védjegyjogosult egyetlen ú.n. nemzetközi védjegybejelentéssel, egyetlen díjfizetéssel, egyetlen nyelven tehet bejelentést bármely tagállamban illetve regionális szervezet területén, amely a Madrid rendszernek részese.

Magyarország vonatkozásában a magyar védjegytörvény[6] tartalmaz illeszkedési szabályokat.

A Madridi rendszer elemei

szerkesztés
  • A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás[7]
  • A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv'' (röviden Madridi Jegyzőkönyv)[8]
  • Közös végrehajtási szabályzat.[9] (A 41. szabály szerint a WIPO főigazgatójának ügyintézési utasításait is figyelembe kell venni.)[10]

Nemzetközi szabályozás egyes részkérdésekről

szerkesztés
  • Védjegyjogi Szerződés[11]
  • A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (röviden Nizzai Osztályozás)
  • A védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozását létrehozó Bécsi Megállapodás
  • Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés[12]
  1. Belgiumra, Hollandiára és Luxemburgra egyaránt kiterjed; ezen országok egyikére sem szerezhető külön oltalom
  2. Magyarország vonatkozásában az illeszkedési szabályokat a 2003. évi CII. törvény szabályozza.
  3. Magyarország csatlakozása eredetileg az 1908. évi LII. törvénnyel, a hatályos szöveget az 1970. évi 18. tvr. hirdette ki.
  4. angol rövidítése: TRIPS
  5. Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. törvény
  6. a többször módosított 1997. évi XI. törvény
  7. Magyarországon kihirdette az 1973. évi 29. tvr.
  8. Kihirdette az 1999. évi LXXXIII. törvény, a módosítást kihirdette a 2009. évi XXVI. törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről
  9. Magyarországon kihirdette a 4/2005. (III. 11. ) IM rendelet
  10. A közös végrehajtási szabályzatban nem szabályozott kérdésekben - lásd A védjegytörvény magyarázata, 425. old.
  11. Magyarországon kihirdette az 1999. évi LXXXII. törvény
  12. Magyarországon kihirdette a 2008. évi LX. törvény

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés