Niklas Salm (hadvezér, ?–1550)

(1503k–1550) hadvezér
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. december 11.

Ifjabb Niklas Salm vagy magyarosan Salm Miklós (? – Eger, 1550, március 5.): gróf, német politikus és hadvezér császári szolgálatban, idősebb Niklas Salm fia. A 16. század első felében élt és tevékenykedett.

Niklas Salm
Született1503[1]
nem ismert
Meghalt

Eger[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
  • Lukrécie ze Salmu
  • Julius I, Count of Salm-Neuburg
  • Maria Magdalena von Salm-Neuburg
  • Eginhard Salm
SzüleiElisabeth von Rogendorff
Niklas Salm
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklas Salm témájú médiaállományokat.

A végvárak 1540-es évekbeli kiépítésében meghatározó szerepet játszó ifj. Niklas Graf, egyúttal I. Ferdinánd magyar király bécsi udvari főkamarása (15291550) Széchy Margitot, Székely Magdolna és Széchy Tamás leányát vette feleségül.[3]

1529–30-ban apja mellett volt haditanácsos.[4] 1545-ben pozsonyi főkapitány volt, 1546-ban királyi főhadparancsnok Magyarországon és Alsó-Ausztriában.[5] 1546-ban a budai basa titkárát és tolmácsát, továbbá a budai és a pécsi bírókat nyerte meg kémként a maga számára.

Miután az 1540-es években a Gömör és Kishont vármegyei Murány Bacsó Mátyás kezébe jutott, aki innen csapatával az egész Felvidékre kiterjesztette rabló-rajtaütéseit, egészen a sziléziai és lengyel határokig. Az 1548. évi országgyűlés a haza ellenségének nyilvánította Bacsót, ezért Niklas Salm hadvezért küldték ki ellene, aki hosszú ostrom után is csak belső árulással tudta bevenni Murány várát.[6]

1549 tavaszán Balassa Menyhért várait vette vissza a koronának, s megostromolta Csábrág várát. 1549-ben szerepet játszott a nyírbátori szerződés megkötésében.[7]

Az 1550. évi LXX. törvénycikk értelmében Niklas Salm részére két határidővel tíz dénárt kellett beszedni, részben mert kezében sok birtoklevél volt, részben rendfenntartói tevékenységének jutalmazására.[8]

  1. a b Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2024. július 4.)
  2. Salm-Neuburg, Niklas (III.) Graf (BLKÖ)
  3. A felsőlendvai Széchy család. Turul, 3–4. sz. (1942)
  4. Pálffy Géza: A császárváros védelmében: A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr: Győr–Moson–Sopron Megye Győri Levéltára. 1999. ISBN 963 7228 16 0  
  5. Pietro Ferrabosco. mmi.elte.hu (Hozzáférés: 2018. március 30.)
  6. Murány vára. Vasárnapi Ujság, 30. sz. (1857. július 26.)
  7. Szikszai József: Nyír-bátor. In Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Arcanum. 2004. ISBN 963 9374 91 1  
  8. 1550. évi LXX. törvénycikk Salm Miklós vezér részére két határidőben tiz dénárt kell beszedni. net.jogtar.hu