Nitron
A nitron imin N-oxidja. Általános képlete R1R2C=N(O)R3, ahol R3 nem hidrogén. A nitronok 1,3-dipólusok, és használhatók 1,3-dipoláris cikloaddíciókban. Más nitronreakciók is ismertek,[1] például 6 tagú gyűrűket adó formális [3+3] cikloaddíciók, illvetve 7 tagú gyűrűket adó formális [5+2] cikloaddíciók.[2]
Előállítás
szerkesztésA nitronokat általában hidroxilaminok oxidációjával vagy egyszeresen szubsztituált hidroxilaminok karbonilvegyületekkel való kondenzációjával állítják elő. A leggyakrabban használt reagens a higany(II)-oxid.[3]
A karbonilkondenzáció elkerüli a helyszelektivitási gondokat a hidroxilaminok oxidációjával két α-hidrogéncsoport révén.[4]
Jelentős probléma sok reaktív nitron esetén a dimerizáció.[5] Ezt kísérletileg nitronfelesleggel vagy a reakcióhőmérséklet emelésével oldják meg az entrópiás tényezők növelésére.
Előállíthatók továbbá oximok és alkének reakciójával elektrofil reagenssel. Ekkor az elektrofil reagens először a C=C kötést támadja, majd a ciklikus köztitermékre az oxim nitrogénje vagy oxigénje nukleofilként hat. Az oxim szerkezete határozza meg a nukleofil atomot: (Z)-oxim esetén a nitrogén a nukleofil, azonban (E)-oxim esetén – mivel a nitrogén reakciója kedvezőtlen – az oxigén a nukleofil. γ-alkeniloximból 5 tagú gyűrűs nitron és oxazin állítható elő, δ-alkeniloximból azonban nem keletkezik oxazepin, csak 6 tagú gyűrűs nitron.[6]
Reakciók
szerkesztés1,3-dipoláris cikloaddíciók
szerkesztés1,3-dipólusként a nitronok hasznosak az 1,3-dipoláris cikloaddíciókban.[2] A nitron alkén dipolarofilekkel való reakciója izoxazolidint eredményez:
2H-azirinek és nitronok közti savkatalizált 1,3-dipoláris cikloaddícióval előállíthatók tetraszubsztituált imidazolok.[7] A nagyobb szubsztituensekkel rendelkező nitronok kisebb arányban állíthatók elő etil-2H-azirinkarboxilátból, mint a kisebb szubsztituensekkel rendelkezők.[7] Angyal 2020-ban ezenkívül kimutatta, hogy 4,5-diarilimidazolok is előállíthatók 2H-azirin-származék és nitron reakciójával.[7]
Biológiai hatások
szerkesztésA nitron gyökfogóként tud működni oldatban és auxinban is.[8] Tőkés et al. 2007-ben kimutatták, hogy az auxinba épített nitronok nem genotoxikusak, növekedésserkentő hatásuk közel azonos az auxinon kívüli nitront tartalmazó oldat által okozottal.[8] E folyamat az auxin „lágyítása”, ekkor a bomlás hidrolízis, szemben a módosítatlan auxinnal, ahol az gyökös.
Gyógyszerként
szerkesztésA mezenteriális ischaemia csökkentésére vagy megakadályozására használható szerek közé tartoznak a mitokondriumokra ható nitronok.[9]
Oxadiazolidinonok állíthatók elő nitronok fenil-izocianáttal vagy 4-metoxifenil-izocianáttal való reakciójával, melyek felhasználhatók tumorsejtek proliferációjának gátlására.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Murahashi, Shun-Ichi (2019. március 15.). „Synthesis and Transformations of Nitrones for Organic Synthesis”. Chemical Reviews 119 (7), 4684–4716. o. DOI:10.1021/acs.chemrev.8b00476. PMID 30875202.
- ↑ a b Yang, Jiong (2012). „Recent Developments in Nitrone Chemistry”. Synlett 23, 2293-97. o. DOI:10.1055/s-0032-1317096.
- ↑ Thiesing, Jan (1957). „Cyclische Nitrone, II. Über die Polymeren des 2.3.4.5-Tetrahydro-pyridin-N-oxyds und verwandte Verbindungen”. Justus Liebigs Ann. Chem. 609, 46-57. o. DOI:10.1002/jlac.19576090105.
- ↑ Exner, O. (1951). „A New Synthesis of N-methylketoximes”. ChemPlusChem 16, 258-267. o. DOI:10.1135/cccc19510258.
- ↑ Thiesing, Jan (1956). „Cyclische Nitrone I: Dimeres 2.3.4.5-Tetrahydro-pyridin-N-oxyd”. Chem. Ber. 89 (9), 2159-2167. o. DOI:10.1002/cber.19560890919.
- ↑ a b Huber J (2015), Nitrogéntartalmú ösztronszármazékok előállítása és tumorellenes hatásának in vitro vizsgálata, Szegedi Tudományegyetem, <https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2724/3/Ertekezes.pdf>. Hozzáférés ideje: 2024-01-31
- ↑ a b c Angyal A. (2020), 2H-azirinek új típusú reakciói, Szegedi Tudományegyetem, <https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10754/2/Tézis_AA_hun.pdf>. Hozzáférés ideje: 2024-01-31
- ↑ a b Tőkés B, Bălan J, Bodó E, Donáth-Nagy G, Szakács J. „Újabb eredményeink a növényi hormonok hatásmechanizmusa kutatásában”. Műszaki Szemle 10 (39–40), 78–82. o. (Hozzáférés: 2024. január 31.)
- ↑ Bernscherer Gy. (2018), A bél ischaemia-reperfusiós károsodás kivédése/csökkentése mechanikai és farmakológiai módszerekkel, Debreceni Tudományegyetem, <https://dea.lib.unideb.hu/items/d7c4cc61-ffeb-4d9c-b864-ade46a2a776d>. Hozzáférés ideje: 2024-01-31
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Nitrone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
