Nitva

város Oroszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 13.

Nitva (oroszul: Нытва) város Oroszország Permi határterületén, a Nitvai járás székhelye.

Nitva (Нытва)
Nitva címere
Nitva címere
Nitva zászlaja
Nitva zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásNitvai
Irányítószám617000–617001
Körzethívószám34272
Népesség
Teljes népesség16 463 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 56′, k. h. 55° 20′57.933333°N 55.333333°EKoordináták: é. sz. 57° 56′, k. h. 55° 20′57.933333°N 55.333333°E
Nitva (Permi határterület)
Nitva
Nitva
Pozíció a Permi határterület térképén
Nitva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nitva témájú médiaállományokat.

Lakossága: 19 041 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

A Permi határterület központi részén, Permtől 54 km-re, (közúton 73 km-re) nyugatra, a Nitva (a Káma mellékfolyója) partján fekszik. Vasútállomása a Verescsagino–Perm közötti vasútvonalból leágazó szárnyvonal végpontja.

A város a Középső-Urál nyugati lejtőjén, a Nitva torkolatához közel, eredetileg mocsaras területen épült. Neve a folyónévből származik. A komi ныд jelentése 'partmenti nedves, vízenyős hely', a ва jelentése 'folyó'.

Története

szerkesztés

Első írásos említése 1623-ból származik. A Sztroganovok egy 1756-ban kiadott rendelkezésre rézolvasztót (rézhutát) építtettek, mely 1760-ban kezdett termelni. A létesítmény mellett alakult ki a település. Miután a rézbányák kimerültek, 1789-től átalakult vasgyárrá (a nyersvasat oda távolabbról úsztatták le a folyón), ahol többek között mezőgazdasági munkaeszközöket készítettek, valamint horgonyokat, kalapácsokat a helyi hajógyár számára.

Nitva 1923-ban járási székhely, 1928-ban városi jellegű település lett, 1942-ben városi rangot kapott. Tipikus képviselője az egyetlen nagyvállalat működésére épült szovjet, illetve oroszországi városoknak (monograd).

A kohászati művek a 21. század elején is a város gazdaságának alapja, egyetlen nagy termelővállalata és legnagyobb munkaadója maradt. Az elavult berendezések, a gazdálkodás hiányosságai és a gyorsan változó piaci környezet miatt óriási adósságokat halmozott fel és 2009-ben a csőd szélére került.

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)