Núkszak indiánok
A núkszak indiánok (IPA-átírása: nʊksæk, núkszak nyelven Noxwsʼáʔaq) az USA Washington államának Whatcom megyéjében élő népcsoport. A képviseleti feladatokat ellátó, nyolc tagú törzsi tanács székhelye Demingben van.[2]
| Núkszak indiánok | |
 | |
| A törzsi területek és a rezervátum elhelyezkedése | |
| Teljes lélekszám | |
| 884 (2010)[1] | |
| Régiók | |
| Whatcom megye (Washington) | |
| Nyelvek | |
| angol, núkszak | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Núkszak indiánok témájú médiaállományokat. |
A Whatcom megyében található Nooksack rezervátum lélekszáma a 2010. évi népszámlálási adatok szerint 884 fő.[1]
Történet
szerkesztésAz önálló indián közigazgatást szorgalmazó, 1934-es Wheeler–Howard Act (más néven Indian Reorganization Act)[3] a núkszakok számára nem biztosított rezervátumot,[4] azonban 1971-ben a szövetségi kormány négyezer négyzetkilométert jelölt ki számukra. A núkszak törzs az 1930-as években fogalmazta meg alapszabályát.[5]
Tagok kizárása
szerkesztésEgy 2013-as tanácsi döntés alapján Annie George 306 leszármazottjának kizárásáról döntöttek.[6] A döntés alapjául az 1942-es népszámlálás szolgált; a jegyzékben George neve nem szerepelt. A 306 személy (a törzs 15%-a) Annie George három, filippínó munkásokhoz férjhez ment lányának leszármazottai.[7]
A személyek az 1980-as években lettek a törzs tagjai. A népcsoportban a Rabang, Rapada és Narte-Gladstone családok jelentős politikai befolyásra tettek szert; ezt a többi tag nem nézte jó szemmel azért sem, mert a családokban többeket is elítéltek kábítószerrel való kereskedésért.[7]
A döntés érintetteit 2013 februárjában értesítették, hogy tagságuk 30 napon belül megszűnik;[8] a határozatot ellenzők Seattle-ben utcára vonultak. A családokat az indián ügyekért felelős irodával (BIA) is kapcsolatban álló Gabriel Galanda ügyvéd képviselte. Az ügy 2014 márciusában a törzsi bíróság elé került, amely a KUOW riportere szerint általában a tanáccsal összhangban dönt. A kiutasítás Washington állam legnagyobb ilyen esete.[9]
A kizárandók szerint felmenőjük Matsqui George, a mai Brit Columbia területén fekvő egykori falu vezetőjének lánya.[10] Egyesek szerint a döntéssel Bob Kelly elnök a 2014-es, szorosnak ígérkező tanácsi választások előtt el akarta távolítani ellenlábasait a hatalom közeléből. Kelly minden olyan alkalmazottat kirúgott, aki a 306 fős csoport tagja vagy támogatója volt,[10] továbbá az őket képviselő ügyvédet eltanácsolta, és az ügy lezárásáig nem volt hajlandó új választásokat kiírni.[11] Susan Alexander bíró szerint az ügyvédet nem tilthatták volna el a képviselettől.[7] Erre válaszul Alexandert eltávolították pozíciójából, és új testület alakult Kelly vezetésével; az átalakítást a szövetségi kormány érvénytelennek nyilvánította.[8][12]
Az elsőfokú ítéletet követően négy szabad tanácsi pozíciót hirdettek, azonban ezekre a per lezártáig nem írtak ki választásokat. George Adams felügyelő szerint a tanács visszaélt jogkörével; egy hagyomány szerint ilyenkor a törzs tagjai egységesen fellépve felülírhatják a vezetők döntéseit.[11]
A törzs népe az összeférhetetlenség elkerülése érdekében 2016. július 14-én egy rezervátumon kívüli helyszínen találkozott. A 200 fő részvételével zajló voksoláson négy ideiglenes tanácstagot választottak, továbbá érvénytelenítették Carmen Tageant visszahívását, aki így újra hivatalba léphetett.[10] Az alelnök a tanácsot az 1970-es években szolgáló Bob Doucette,[13] a kincstárnok Bernadine Roberts,[6] a két további tag pedig Jeremiah Johnny és Ron Roberts lett.[10][8] A választás eredményét Bob Kelly nem ismerte el;[11] véleményét Nadene Rapada és Bob Solomon képviselő is támogatta.[10]
A törzs 2017-ben elvesztette szövetségileg elismert státuszát, de a 2018 márciusi választásokat követően visszaszerezte azt. Az új voksolást követően a résztvevőket csalással vádolták, és más problémák is felszínre kerültek.[12][14][15]
Beszélt nyelv
szerkesztésA szalis nyelvcsaládba tartozó núkszak (Lhéchalosem) nyelvet egykor a Brit Columbia-i halkomelem nyelvjárásának tekintették.[16] George Adams az egyetlen élő személy, aki a nyelvet folyékonyan beszéli.[17]
A huszadik század második felében a nyelvet kihaltnak vélték.[18] A Brent Galloway nyelvész által összeállított, 2009-ben kiadott Dictionary of Upriver Halkomelem a hasonló halkomelem nyelvhez készült szótár.[19]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Census 2010, Summary File 1 (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Contact Us (angol nyelven). Nooksack Indian Tribe. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Indian Reorganization Act (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ About (angol nyelven). Nooksack Indian Tribe. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Nooksack Tribe (angol nyelven). Northwest Portland Area Indian Health Board. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b Brooke Jarvis: Who Decides Who Counts as Native American? (angol nyelven). The New York Times, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c Ben Goldfarb: In Washington, the Nooksack 306 fight to stay in their tribe (angol nyelven). High Country News, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c Jane C. Hu: One woman took a stand against tribal disenrollment and paid for it (angol nyelven). High Country News, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Liz Jones: Disenrollment Controversy Looms Over Nooksack Tribal Council Election (angol nyelven). KUOW, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c d e Richard Walker: Nooksack Citizens Elect Four New Council Members, Return Recalled Member To Office (angol nyelven). Indian Country Today Media Network, 2016. augusztus 8. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c Frank Hopper: After Disenrollment Conflict, Nooksack 306 Heal With Paddle to Nisqually (angol nyelven). Indian Country Today Media Network, 2016. augusztus 11. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b Michelle Roberts: Nooksack 306 disenrollment saga concludes year seven (angol nyelven). Indian Country Today Media Network, 2019. december 20. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Nooksack General Council Convenes Emergency Meeting; Elects Four Interim Councilpersons (angol nyelven). Last Real Indians, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Robert Doucette, Bernadine Roberts, Saturnino Javier, and Tresea Doucette v. ActingNorthwest Regional Director, Bureau of Indian Affairs (angol nyelven). Interior Board of Indian Appeals, 2018. április 17. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Nina Shapiro: Incumbents lead Nooksack election results amid allegations of fraud (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. december 5. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ William W. Elmendorf – Wayne Suttles: Pattern and Change in Halkomelem Salish Dialects. (angolul) Anthropological Linguistics, II. évf. 7. sz. (1960. október) 1–32. o. JSTOR
- ↑ Laura Place: Lawsuit filed against Nooksack court judge, police officers, following battery and arrest of tribal elder and daughter (angol nyelven). Lynden Tribune, 2019. augusztus 13. [2021. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Kari Thorene Shaw: Nooksack Program Revives a Nearly Extinct Language (angol nyelven). Canku Ota, 2002. február 23. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Dictionary of Upriver Halkomelem (angol nyelven). University of California Press. [2009. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nooksack people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- A nooksack törzs honlapja (angolul)
- Allan Richardson – Brent Galloway: Nooksack Place Names: Geography, Culture, and Language. (angolul) Vancouver: UBC Press. 2011. ISBN 978-077-4820-48-6 Hozzáférés: 2021. március 25.