Norvégiai lemming

A norvégiai lemming vagy közönséges lemming (Lemmus lemmus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Norvégiai lemming
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha) Öregcsalád: Muroidea Család: Hörcsögfélék (Cricetidae) Alcsalád: Pocokformák (Arvicolinae) Nemzetség: Lemmini Nem: Lemming (Lemmus) Link, 1795 Faj: L. lemmus
Tudományos név
Lemmus lemmus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Mus lemmus Linnaeus, 1758 Lemmus borealis Nilsson, 1829 Lemmus iterator (Gistel, 1850) Lemmus norvegicus Desmarest, 1822
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Norvégiai lemming témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégiai lemming témájú médiaállományokat és Norvégiai lemming témájú kategóriát.

A Lemmus emlősnem típusfaja.

Előfordulása

A norvégiai lemming élettere Skandinávia fjeld- és tundramezőire, valamint a Kola-félszigetre korlátozódik.

Megjelenése

Jól látszik a háti mintázata

Az állat hossza 10-15 centiméter, testtömege 40-115 gramm. A bunda színe vörösessárga, fekete foltokkal. A feje felül fekete és a szemei fölött vöröses foltok vannak. Hasi része és torka sárgásfehér.

Életmódja

A norvégiai lemming magányosan él, de körülbelül négyévenként tömeges vándorlása figyelhető meg. A vándorlást az állományok túlszaporodása váltja ki, illetve az, hogy az állatok élőhelyén kritikus szint alá esik a táplálék mennyisége. Ilyenkor a lemmingek új helyet keresnek maguknak, és igen nagy területre kiterjedően vándorolhatnak el a táplálékszerzés késztetésének hatása alatt.

A faj fő táplálékát mohák, sásfélék és fűfélék, illetve gyökerek, hajtások és magok képezik. A norvégiai lemming ritkán él tovább két évnél, különösen sok lemming pusztul el a vándorlások során.

Szaporodása

A nőstény gyakran már három hét elteltével ivarérett. A párzási időszak kedvező feltételek esetén egész évben tart. Az almok száma évente három vagy több is lehet. A vemhesség 20-21 napig tart, ennek végén akár 12 utód is világra jöhet. Anyjuk legfeljebb 16 napig szoptatja a kölyköket, ezután azok önállóak lesznek.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Keveiné Bárány Ilona (1995), BIOGEOGRÁFIA, JATE Press, Szeged
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).