Novo Topolje
Novo Topolje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Donji Andrijevcihez tartozik.
| Novo Topolje | |
.jpg) | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Donji Andrijevci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35214 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 18° 14′ 24″45.206000°N 18.240000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 18° 14′ 24″45.206000°N 18.240000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novo Topolje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBród központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Beravac-patak partján fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A Staro Topoljéra vezető út mellett több történelem előtti régészeti lelőhely (Luk greda, Vrcazići) is található. Ez a terület a középkorban Névna várának tartozéka volt, egyházilag pedig a garcsini plébániához tartozott. Középkori létezésének azonban írásos nyoma nincs, bár a falutól délre, a Staro Topoljéra menő út mentén középkori leleteket is találtak.
A település csak 1761-ben, a garcsini plébániáról szóló egyházi jelentésben tűnik fel először „Gornie Topolie” néven 18, pravoszlávok lakta házzal. A 1775-ös jelentésben már „Novo Topolije” néven 45 pravoszláv házzal szerepel.[2] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Neu Topolie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolye (Nove)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolye (Nove)” néven 60 házzal, 4 katolikus és 361 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából, a Hegyvidékről, Boszniából és Dalmáciából katolikus horvátok, a monarchia más részeiről pedig németek, magyarok és ruszinok vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 246, 1910-ben 382 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a szerb, 9%-a horvát, 3-3%-a német és magyar, 2%-a ruszin anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 155 lakosa volt.
Lakossága
szerkesztés| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 246 | 259 | 313 | 421 | 396 | 382 | 374 | 417 | 395 | 388 | 395 | 332 | 299 | 223 | 217 | 155 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...687. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
