Numerianus római császár
Marcus Aurelius Numerius Numerianus (253 – Nicomedia, 284) a Római Birodalom társcsászára volt 283 júliusától 284 novemberéig. Nem volt képes a birodalom effektív kormányzására, érdeklődése inkább az irodalom, különösen a költészet felé húzott. Apja perzsiai hadjáratáról való visszatérése közben meggyilkolták.
Numerianus | |
születési név: Marcus Aurelius Numerius Numerianus uralkodói név: Caesar Marcus Aurelius Numerius Numerianus Augustus | |
Numerianus portréja | |
A Római Birodalom princepse | |
Uralkodási ideje | |
283 júliusa? – 284 novembere (16 hónapig) | |
Elődje | Carus |
Utódja | Diocletianus |
Életrajzi adatok | |
Született | 253? Nicomedia |
Elhunyt | 284 novembere (31 évesen?) Nicomedia |
Édesapja | Carus római császár |
Édesanyja | nem ismert |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Arria Flavia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Numerianus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életőpályája
szerkesztésElőélete
szerkesztésNincsen információ az életéről apja hatalomra kerülése előtt.
Carus második fia volt Carinus után.[1] Amikor Carus uralkodói rangra emelkedett, első dolga volt kinevezni fiait caesarnak és Princeps Iuventisnek.[2]
282-ben részt vett apja első császárkénti harcában. A Pannonia provinciába betörő kvádokat kellett kiverni, ezt meg is tették, rengeteg hadifoglyot ejtve.[3]
Egy évvel később Carus ismét magával vitte, ezúttal Perzsiába, hogy visszafoglalják a volt Mesopotamia provincia területét. Carinust hagyták hátra, hogy kormányozza a birodalom nyugati részeit. A hadjárat sikeresen ment, ellenállás nélkül bejutottak a tartományba és megverték a perzsa sereget. Ktésziphón, a királyi székhely is elesett.[4][5] Ezután Carus úgy határozott, tovább mennek az országban.[6][7] Carinust kinevezte társcsászárának.[8][9] Július vége fele azonban holtan találták a sátrában. Elvileg villám ölte meg, de elképzelhető, hogy a pretoriánus prefektus, Arrius Aper felelős a halálesetért.[10][11]
Uralkodása
szerkesztésNumerianus először megkísérelte folytatni a háborút Aperrel, annak gyanússága ellenére, de miután ez sikertelen volt, visszafordult. Igazság szerint nem is volt érdekelt a hadakozásban. Menet közben alváshiány miatt elkapott egy szembetegséget, hordszéken kellett szállítani.[12] Aper ekkor meggyilkolta.[13][14] Néhány nap múltán a katonák kérdezősködni kezdtek az uralkodóról, mire Aper azt felelte, azért nem tud nyilvánosságban megjelenni, mert óvnia kell a szemét a széltől és a naptól. Végül hullájának bűze leleplezte a merénylőt. Már csak azt remélte, természetes okokkal magyarázzák a halált, de nem így történt.[15] A sereg egy másik tisztségviselőt, Dioclest választotta meg, aki saját kezével leszúrta a prefektust.[16][17] Ezt követően a Diocletianus nevet vette fel.[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Grant 1996 179. o.
- ↑ Grant 1996 176., 179. o.
- ↑ Grant 1996 176. o.
- ↑ Grant 1996 176. o.
- ↑ Havas 2007 584. o.
- ↑ Grant 1996 177. o.
- ↑ Havas 2007 584. o.
- ↑ Grant 1996 176. o.
- ↑ Havas 2007 584. o.
- ↑ Grant 1996 177. o.
- ↑ Havas 2007 584. o.
- ↑ Grant 1996 179. o.
- ↑ Grant 1996 179. o.
- ↑ Havas 2007 585. o.
- ↑ Grant 1996 179. o.
- ↑ Grant 1996 179. o.
- ↑ Havas 2007 585. o.
- ↑ Havas 2007 585. o.
Források
szerkesztés- ↑ Grant 1996: Grant, Michael. Róma császárai ford.: Borhy László:. Corvina (1996). ISBN 963 13 4013 9
- ↑ Havas 2007: Havas, László, Hegyi W. György, Szabó Edit. Római történelem. Osiris (2007). ISBN 978 963 389 908 3
Külső oldalak
szerkesztés
Elődei: Carus és Carinus |
Utódai: Diocletianus és […] Bassus |
Előző uralkodó: Carus |
Római császár 283 – 284 |
Következő uralkodó: Diocletianus |