Nyírbátori római katolikus minorita templom
A nyírbátori katolikus templom a város egyik nevezetessége.[1] A templom mellett a 18. században épült minorita kolostor is épült, amiben ma a Báthori István Múzeum helyezkedik el. A gótikus épület belső berendezése barokk stílusú.
| Nyírbátori római katolikus minorita templom | |
 | |
| Vallás | Katolicizmus |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Stílus | gótika, barokk |
| Elérhetőség | |
| Település | Nyírbátor, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 22° 07′ 42″47.836979°N 22.128337°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 22° 07′ 42″47.836979°N 22.128337°E | |
 | |
| A Nyírbátori római katolikus minorita templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátori római katolikus minorita templom témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA templomot a győztes kenyérmezei csata után építtette ecsedi Báthori István erdélyi vajda, valószínűleg felhasználva a csata zsákmányát. Építészetileg a templom egyhajós, hosszú szentélyű teremtemplom, a hazai gótika nagyszerű példája. Az 1493-ban elhunyt Báthori Istvánt ide temették.
A 16. század közepén Báthori György, az akkori földesúr áttért a református vallásra és ezek után a katolikus szerzetesek nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben máig ismeretlen fegyveresek feldúlták, kirabolták és felgyújtották a templomot és a kolostort. Ezután 130 évig nem volt római katolikus temploma Nyírbátornak. A török hódoltság után, 1717-ben, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdte meg a templom helyreállítását, az akkori földesúr, gróf Károlyi Sándor támogatásával. 1718-ra elkészült a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén, amiből csak a diadalív maradt meg. 1725 október 4-én szentelték fel újra a templomot. Az elliptikus előcsarnok a 18. sz. második negyedéből származik. A 18. és a 19. században temetkezett a templomba sokak között Krucsay János és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész pusztította el a torony sisakját és a három régi harangot. A templomot az Európai Unió támogatásával újították fel 2010–2011-ben. Restaurálták a főoltárt, a Krucsay-oltárt és a Pócsi oltárt. A torony gótikus sisakot kapott, így a templom a térség legmagasabb épülete lett.
Belső képe
szerkesztésA 12 méter magas főoltáron Szent Péter megjelenítése Magyarország legszebb barokk szobrai közé tartozik. Az Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló oltárképen az arc Kelemen Didák képmása.
A nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitányról elnevezett Krucsay-oltár a templom legnevezetesebb műkincse, Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok gótikus hatást tükröznek. Miután feleségét többrendbeli hűtlensége miatt kivégezték, Krucsay gyanús gyorsasággal újra megnősült, egy nála 3 évtizeddel fiatalabb nőt vett el.[2] A hagyomány szerint bűneit átérezve állíttatta a pompás oltárt.[3]
-
Az Eperjesen készült Krucsay-oltár -
A főoltár -
A templom belső képe -
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://nyirbator.hu/romai-katolikus-minorita-templom
- ↑ Koroknay Gyula: Amiről a Krucsay-oltár nem beszél. Műemlékvédelem, XXX. évf. 3. sz. (1986) 187–191. o.
- ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-nyirbatori-krucsay-oltar-kulonos-tortenete-ertekek-debrecen-nyiregyhazi-egyhazmegyeben
Források
szerkesztés- A nyírbátori római katolikus minorita templom honlapja Archiválva 2021. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben