Nyala
A nyala (Tragelaphus angasii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nyala bika
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tragelaphus angasii (Angas, 1849) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyala témájú médiaállományokat és Nyala témájú kategóriát. |
Neve szuahéli eredetű, a latin név pedig a 19. századi George Francis Angas, több afrikai állat megfestője emlékét őrzi.
Előfordulása
szerkesztésA nyala eredetileg az alábbi országokban fordul elő: Malawi, Mozambik, Zimbabwe. A Dél-afrikai Köztársaság Natal és Kelet-Transvaal tartományában valamint Szváziföldön nagy példányszámban él magánbirtokokon, kívül természetes elterjedési területén. Élőhelyéül alapvetően a nyíltabb fás részekkel tartkított bozótosokat választja.
Megjelenése
szerkesztésA nyala nemének többi képviselőjéhez hasonlóan a közepes termetű antilopok közé tartozik, és a két nem között jelentős szín- és méretbeli eltérések akadnak. A kicsi, kecses, szarv nélküli tehenek világosbarnás homokszínűek, orruk és farkuk vége illetve a gerinc mentén végigfutó háti csík fekete, míg oldalukon 10 vagy több közel függőleges fehér csík fut le néhány elszórt pettyel tarkítva. A bikák ezzel szemben sötétszürke színezetűek, a lábszáruk viszont feltűnő narancsszínű. Szőrzetük a nyakukon és a hasukon illetve a hátuk közepén sörényszerű, hosszabb. A fehér csíkok és pettyek itt is megfigyelhetőek, emellett a szemek között az arckoponyán is van egy fehér folt.
A bikák átlagosan 98-125 kilogrammot nyomnak, marmagasságuk általában meghaladja az 1 métert (akár 120 centiméter is lehet), testhosszuk pedig közel 2 méter is lehet. A tehenek ezzel szemben alig 55-68 kilogramm tömegűek, marmagasságuk 80 centimétertől 1 méterig terjed, testhosszuk pedig kb. 1,5 méter. A bikák egy-másfélszer csavart tülkei 60-83 centiméter hosszúak, hegyük pedig sárga.
Életmódja
szerkesztésA nyalák alapvetően társas, nem territoriális állatok, kisebb csordákban élnek, amelyek folyamatosan vándorolnak. Leginkább este és éjszaka aktívak, amikor elviselhetőbb a hőmérséklet, egyébként a bozótban rejtőzködnek. Mivel számos ragadozó fenyegeti őket, a nyalák folyton figyelnek – saját, ugató jelzőhangjuk mellett más állatok, így például az impalák, páviánok, kuduk figyelmeztetésére is menekülnek. Táplálékukat különféle növények, így perjefélék, gyümölcsök, teszik ki, de elsősorban lombokkal táplálkoznak.
Szaporodása
szerkesztésA nyalák szaporodása nem évszakhoz kötött, de tavasszal és ősszel megfigyelhető egy nagyobb és egy kisebb csúcsidőszak. A nyalatehenek 19 napig sárlanak, ebben az időszakban heves, olykor súlyos sérüléseket vagy akár halált okozó harcok dúlnak a bikák között. A győztes bika két napon keresztül udvarol a tehénnek, aki a sikeres megtermékenyítést követően 7 hónapos vemhesség után elli meg egyetlen, kb. 5 kilogrammos borját a sűrű bozótban, védett helyen. Az ifjú nyala kb. 18 napig itt is marad, csak eztán csatlakozik a csordához. A borjak a következő utód születéséig maradnak anyjukkal. A nőstények 1 évesen, a bikák másfél éves korukra érik el az ivarérettséget. A tehenek anyjuk csordájával maradnak, de a fiatal hímek legénycsordákba tömörülnek, és 5 éves koruk előtt gyakorlatilag nincs esélyük a szaporodásra.
Védettsége
szerkesztésA Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint mérsékelten veszélyeztetett, a CITES egyik függelékébe sem vette fel.
Képek
szerkesztés-
Éjszaka ivó nyalatehén -
Források
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
- Vadász infooldal (magyar)
- A Michigan Egyetem Zoológiai Múzeumának adatlapja (angol)
- Az Alkalmazott Ökológia Intézet Afrikai Emlős Adatbankja (angol)
- Ultimate Ungulate (angol)
