Nyelesférgek
A nyelesférgek vagy álmohaállatok (Entroprocta vagy Kamptozoa) az állatok (Regnum Animalia) egyik törzse.
Nyelesférgek | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Barentsia discreta (Japán)
| ||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
Családok | ||||||||
| ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nyelesférgek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyelesférgek témájú kategóriát. |
Apró, néhány mm nagyságú magányos vagy telepes állatok. Nagy többségük tengerekben él, és helytülő életmódot folytat. Testük az aljzathoz tapadásra szolgáló nyélből és kehelyszerű felső részből (calyx) áll. A nyélben erős izomzat van, a végén megtapadást szolgáló ragasztómirigy nyílik. A kelyhet mesenchyma tölti ki, itt találhatók a belső szervek. A kehely bemélyedése az atrium, itt nyílik a szájnyílás. Peremén 8-30 tapogatóból álló koszorút találunk. A tapogatók belső felén csillók vannak.
A bélcsatorna patkó alakú, nyelőcsőre, gyomorra és bélre tagolódik. A végbélnyílás a száj közelében nyílik.
Kiválasztószervük a páros elővesécske.
A bélcsatorna belső kanyarulatában helyezkedik el az egyetlen agydúc, innen indulnak az idegek az érzékszervekhez.
Váltivarúak vagy hímnősek. Az ivarszervek párosak. Lárvájuk trochophorid (csillós, pelágikus koszorúslárva). A lárvák a kehely belső felületén található költőüregben fejlődnek. Kiszabadulva az anyaállatból szabadon úszkálnak, majd megtelepedve kehellyé alakulnak és nyelet fejlesztenek.
A nyelesférgek ivartalanul is szaporodnak.
Zömmel tengerek parti övének lakói, de édesvizekben is előfordulnak. Növényeken, építményeken, rákokon telepszenek meg.
Táplálékuk planktonikus élőlényekből áll.
Gyakori fajok
szerkesztés- Loxosoma neapolitanum: A Földközi-tengerben, magányos faj.
- Urnatella gracilis: Telepes édesvízi faj, Magyarországról is ismert.
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). - MTM - Dabas-Jegyzet, pp. 382.