Nyugdíjkorhatár
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy az öregségi nyugdíjra hány éves korától jogosult egy illető. Az öregségi nyugdíjkorhatár mértékét Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (röviden: Tny.)[1] 18. § (1) bekezdése állapítja meg.[2]
Története
szerkesztésAz öregségi nyugdíj bevezetése Bismarck Németországában kezdődött a 19. század vége felé.
Nyugdíjkorhatár Magyarországon
szerkesztésA 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
| Születési idő | Öregségi nyugdíjkorhatár | Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése |
|---|---|---|
| 1952. január 1-je előtt született személyek | 62 életév | 2014. január 1-je előtt |
| 1952-ben született személyek | 62,5 életév[3] | 2014. július 3. és 2015. július 2. között |
| 1953-ban született személyek | 63 életév | 2016. január 1. és 2016. december 31. között |
| 1954-ben született személyek | 63,5 életév[3] | 2017. július 3. és 2018. július 2. között |
| 1955-ben született személyek | 64 életév | 2019. január 1. és 2019. december 31. között |
| 1956-ban született személyek | 64,5 életév[3] | 2020. július 3. és 2021. július 2. között |
| 1957-ben vagy utána született személyek | 65 életév | 2021. december 31. után |
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj.[4] 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
2011 óta 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt (a köznyelv ezt „Nők 40”-nek nevezi). A szolgálati időbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani. Becslések szerint az évtized végéig e kedvezmény miatt mintegy 200 ezer magyar nő vonult idő előtt (vagyis a normál nyugdíjkorhatárnál korábban) nyugdíjba.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
- ↑ 2011. évi CLXVII. törvény 1. § f) pontja
- ↑ a b c A fél év számítása pontosan: a teljes év betöltését követő 183. nap.
- ↑ 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
- ↑ nyugdijbiztositas.com
Források
szerkesztés- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugdíjellátásról
- 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről