OSB-lap

Az OSB az angol Oriented Strand Board szó rövidítése, mely szabad fordításban irányított szálelrendezésű lapot jelent. Alapvetően fa-alapú anyagról van szó. Az elnevezés az anyagszerkezetére utal, ami a terméknek a szilárdságát biztosítja. Eredetileg Észak-Amerikából indult hódító útjára, hozzávetőlegesen 30 évvel ezelőtt.^[mikor?]

OSB

Felépítése, jellemzői

Felépítését tekintve háromrétegű lap, a középső rétegében a forgácsok helyzete a hosszoldalra merőleges, a szélső rétegekben azzal párhuzamos. Kis átmérőjű, gyors növésű farönkökből készül. Vízálló és hőálló gyanta kötőanyagok gondoskodnak a panel belső tartósságáról, merevségéről, és vízhatlanságáról. Ezeket a faszálakat vonják be egy külső kötőanyaggal, és ezt hő és magas nyomás alá helyezik.

Tulajdonságai a felhasználási körülményekhez igazíthatók. (OSB-1 – OSB-4) Az OSB-3 folyékony MUPF műgyantával ragasztott melynek köszönhetően vízálló. A csiszolás után műgyanta bevonattal ellátott, így kopásálló, víztaszító, tökéletesen sima felületű. Az OSB-lap a természetes fához hasonló megmunkálhatóságot mutat, élei marhatók, az anyag szeg- és csavartartó. Szilárdságuk nagy, vízállóak. A szakítószilárdság csekély. Lapirányú zsugorodásuk csekély.

Felhasználása

Az OSB külsejét tekintve speciálisan padlóra, tetőre és falra tervezett, továbbá alkalmazható faszerkezeti munkáknál is. Használható szerkezeti megoldásokra, mint tetők, aljzatok és falak fedésére. Mivel a lapok kemények, terhelhetők és tökéletesen sima felület rakható le belőlük, kiválóan alkalmasak különféle melegburkolatok alá vakpadlónak. Az OSB csiszolva és lakkozva tartós burkolat önmagában is. A padlók esetében nút-féderes táblák használata ajánlott. Nagy mennyiségben használja az építőipar: palánkként építési terület köré, illetve zsaluzatként.