Oláhkecel
Oláhkecel település Romániában, Szilágy megyében.
Oláhkecel (Meseșenii de Sus) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Magyarkecel |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarkecel |
Irányítószám | 457248 |
SIRUTA-kód | 142113 |
Népesség | |
Népesség | 906 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 328 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 07′ 36″, k. h. 22° 59′ 04″47.126721°N 22.984407°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 36″, k. h. 22° 59′ 04″47.126721°N 22.984407°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésZilahtól délnyugatra, Magyarkeceltől délkeletre, Gurzófalva és Sereden közt fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésKecel nevét a török kopasz (kecel) személynévből származónak tartják.
Története
szerkesztésNevét 1341-ben említette először oklevél Fulkechel néven.
1345-ben Kezel, 1359-ben Felkechel, 1471-ben Oláhkechel, 1490-ben Felkeczel, 1498-ban Felswkeczel, 1504-ben Oláh-Keczel néven írták.
Egykor Valkó várához tartozó falu volt, oláh lakossággal.
1341-ben az oláh lakosságú Felkechel-be Dancs mestert iktatták be.
1422-ben Szel László kapta meg a birtokot. cse Gergely zálogbirtoka volt, melyet Keczeli Szele Balázs váltott ki. A Keczeli Szele családé maradt egészen 1504-ig, mikor Keczeli Szele Margit volt a település birtokosa.
1504-ben II. Ulászló király Keczeli Margit birtokába Bocskay Miklós erdélyi püspököt iktatta be.
1549-ben már újból a Keczeli Szele családé: Keczeli Szele Klára, Anna, Elena, Magdolna és Orsolya birtoka volt.
1755-ben végzett összeíráskor Oláhkecel a Keczeli Szele család leányágából származó: Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébet és Gencsy Zsigmond birtoka volt.
1808-ban főbb birtokosai a gróf Teleki, Guti, Szentmarjai, Popa, Száva, Ördög, báró Wesselényi, gróf Andrási, Farnas, gróf Rédei, Jakab, Kozma, Komornyik, Virág, Gencsy, báró Kemény, Erdőtelki és Linker családok voltak.
1890-ben Oláhkecelnek 1382 lakosából 15 német, 1349 román, 1349 egyéb nyelvű lakosa volt. Ebből 1367 görögkatolikus, 15 izraelita volt. A házak száma ekkor: 267 volt.
A falu román neve 1964-ig Cățălul Românesc vagy Cățelu (hangtani hasonlóság, jelentése: hím kutyakölyök), azóta a mesterséges Meseșenii de Sus (tkp. felsőmeszesfalva); vö. Magyarkecel névváltozásával.[1][2]
Nevezetességek
szerkesztésHivatkozások
szerkesztés- ↑ Helyneveink kialakulása, változása, megváltoztatása Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben az Erdélyi Gyopár 2007. év 5. számában
- ↑ Gabriela Violeta Adam: Câteva aspecte privond formarea numelor de grup (román nyelven)
Források
szerkesztés- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 611–619. o. Online elérés