Olaszország közigazgatása
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Olaszország közigazgatását az Alkotmány 114. cikkelye szabályozza, amely kimondja, hogy az Olasz Köztársaság: „községekből, megyékből, nagyvárosokból, régiókból és az államból áll. A községek, megyék, nagyvárosok és régiók önálló egységek, amelyek saját statútumokkal, hatáskörökkel és feladatokkal rendelkeznek, az Alkotmányban meghatározott elvekkel összhangban”.
Olaszországi közigazgatási egységek
szerkesztés
Comune
szerkesztésA legkisebb önálló adminisztrációval rendelkező közigazgatási egység a község (olaszul comune, comuni), melynek választott vezetője a polgármester (olaszul sindaco), döntéshozó testülete pedig a helyi tanács (olaszul consiglio comunale). A végrehajtó testület a giunta comunale, melynek tagja a polgármester, a városi tanács elnöke, valamint kijelölt szakértők.
A község székhelyének neve olaszul capoluogo. A község nevét rendszerint a székhely neve adja.
A községet rendszerint több kisebb település vagy településrész, azaz frazione alkotja. Ezek egybeépült, de szétszórtan elhelyezkedő települések is lehetnek. Dél-Olaszország gyéren lakott vidékein gyakoriak a szétszórt frazionékból álló községek, míg Észak-Olaszországban a helyzet általában fordított, azaz a községet alkotó települések szorosan egybenőttek. A frazionék száma egy községen belül változó, léteznek csupán egy településből álló községek is, mint például a nagyvárosok (Milánó, Nápoly, Torino stb.). A községek lakosságszáma és területe is változó. A legnagyobb kiterjedésű és legnagyobb népességű község Róma (1285,30 km²; 2 546 804 lakos). A legkisebb község Fiera di Primiero, melynek területe mindössze 0,10 km². A legkevesebben Morterone községet lakják, mindössze 33-an. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Olaszországban 8101 község létezik.
Città d’Italia
szerkesztésA 2000-ben kiadott 267-es törvény 18. cikkelye értelmében a kiemelkedő jelentőségű és történelmi fontosságú községek a belügyminiszter előterjesztésére, elnöki rendeletben megkaphatják a városi címet (città). Ez a törvény korábbi törvények módosításával jött létre, melyek már 1861-től, az egységes olasz állam kialakulásától kezdve szabályozták a városi cím adományozását. Az 1861 előtt már városi címmel rendelkező települések megtartották azt. A városi cím nem jelent semmiféle közigazgatási változást, pusztán ceremoniális jellegű. A városok címereit minden esetben korona díszíti.
Provincia
szerkesztés
A megye (olasz nyelven provincia) több község által alkotott közigazgatási egység, NUTS-3 szintű egységnek felel meg. Jelenleg 110 megye létezik. A megyék saját adminisztrációval rendelkeznek. A nagyvárosok esetében a megye általában magába foglalja az adott nagyváros agglomerációs zónáját (olaszul area metropolitana), mint például Róma esetében, ez alól kivételek is léteznek, mint például Nápoly, melynek agglomerációs zónája kiterjed a szomszédos megyék területére is. Olaszország legnépesebb megyéje Milánó megye 4 472 264 lakossal, ezzel szemben Ogliastra megyének mindössze 58 389 lakosa van. Kiterjedés szempontjából a legnagyobb Bolzano megye (7399,97 km²), a legkisebb pedig Trieszt megye (211,82 km²). A megyék nevüket a megyeszékhely után kapták.
Città metropolitana
szerkesztésA Città metropolitana egy olasz közigazgatási egység, amely jelenleg még nem teljes egészében szabályozott. Először az 1990. június 8-i 142. törvényben jelenik meg, majd 2001-ben bekerül az alkotmány 114. szakaszába, Egyelőre csak elméletben létezik, gyakorlati jelentősége még nincs. Egy città metropolitana magába foglalja a nagyvárost és a hozzá gazdaságilag, szociálisan, kulturálisan stb. szorosan kötődő községeket. Jelenleg città metropolitana:
- Bari
- Bologna
- Firenze
- Genova
- Milánó
- Nápoly
- Torino
- Reggio Calabria
- Róma
- Velence
- Cagliari
- Catania
- Messina
- Palermo
- Trieszt
Regione
szerkesztésOlaszországnak 1970-től húsz régiója (olaszul regione) van, amelyek NUTS-2 szintű egységeknek felelnek meg. A régió döntéshozó testülete a regionális tanács (olaszul consiglio regionale), a végrehajtó testület pedig a giunta comunale, melyet az elnök vezet (presidente). Öt régió különleges státusszal rendelkezik, elsősorban az ott élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása céljából: Friuli-Venezia Giulia, Szardínia, Szicília, Trentino-Alto Adige és Valle d’Aosta. A régiók törvényhozási, adminisztratív és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. Az államvezetés a regionális biztosok (olaszul commissari del governo) révén felügyeli régiókat. Valle d’Aosta kivételével a régiók megyékre (provincia) oszlanak.
| Régió | Székhely | Zászló | Régió | Székhely | Zászló | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Abruzzo | L’Aquila | 
|
 |
Molise | Campobasso | 
|
| Basilicata | Potenza |  |
Piemont | Torino | 
| |
| Calabria | Catanzaro |  |
Puglia | Bari | 
| |
| Campania | Nápoly |  |
Szardínia | Cagliari | 
| |
| Emilia-Romagna | Bologna | Szicília | Palermo | .svg){kind=small}
| ||
| Friuli-Venezia Giulia | Trieszt |  |
Toszkána | Firenze | 
| |
| Lazio | Róma |  |
Trentino-Dél-Tirol | Trento | 
| |
| Liguria | Genova |  |
Umbria | Perugia | 
| |
| Lombardia | Milánó |  |
Valle d’Aosta | Aosta | 
| |
| Marche | Ancona |  |
Veneto | Velence | 
|
Gruppi di regioni
szerkesztésA régiócsoportok (olaszul gruppi di regioni) szupra-regionális egységek, melyek a NUTS-1 szintnek felelnek meg. Statisztikai célok miatt hozták létre őket földrajzi, gazdaságpolitikai és történelmi kritériumok alapján. Nem rendelkeznek önálló adminisztrációval. Öt régiócsoport létezik: Északnyugat-Olaszország, Északkelet-Olaszország, Közép-Olaszország, Dél-Olaszország, Sziget-Olaszország.
