Olvadékvíz-síkság
Az olvadékvíz-síkságok a belföldi jég előterében kialakuló, olvadékvizek által létrehozott képződmények. A nemzetközi tudományos életben az izlandi sandur szóból keletkezett sander kifejezést használják, a magyar nyelvben azonban az olvadékvíz-síkság kifejezés terjedt el.[1] Az olvadékvíz-síkságok javarészt a kainozoikumi eljegesedés idején jöttek létre, napjainkban csak Izlandon ismernek ilyen területeket. Ezen területek fejlődését nagyban befolyásolja az izlandi vulkánok működése, amelyek a jégmezőt megolvasztván hatalmas áradásokat okoznak.[2]
Kialakulása
szerkesztésA belföldi jég alól érkező olvadékvizek a gleccserkapun keresztül jutottak ki a jégmező alól. A sok osztályozatlan hordalékot szállító vízfolyások a gleccser előterébe érvén hordalékukat lerakták, létrehozván ezzel egy a gleccsertől távolodóan lejtő, legyezőszerűen szétterülő hordalékkúpot. A hordalékkúp anyaga a gleccserkapu környezetében durva, attól távolodva finomodik. A síksági területeken elvégződő jégárak olvadékvíz-síkságai egybefonódnak, egymásra épülnek. A homokos-kavicsos talaj nagyon gyenge termőképességű, ezért a nagy olvadékvíz-síkságokkal rendelkező Lengyelországban és Németországban az igénytelen erdeifenyővel ültetik be.
A nyári olvadási időszakokban megnövekvő vízhozamú folyók bevágódnak a sanderek felszínébe.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sander című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Borsy Zoltán. Általános Természetföldajz, 4. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1998). ISBN 963-18-8928-9
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bognár Árpád Giczi Zoltán Török András: Sarkvidék (magyar nyelven) pp. 3. Széchenyi István Egyetem Műszaki tudományi kar, 2005 (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
- ↑ Tóth Zsolt Marcell és Fiar Sándor: Fortyogó föld - Kövér gázzal gejzíreken át - Tóth Zsolt Marcell rendező mesél (magyar nyelven), 2002. február 5. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
