Barna tarlósáska

rovarfaj
(Omocestus haemorrhoidalis szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 15.

A barna tarlósáska (Omocestus haemorrhoidalis) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Barna tarlósáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Omocestus
Tudományos név
Omocestus haemorrhoidalis
(Charpentier, 1825)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna tarlósáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna tarlósáska témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A barna tarlósáska testhossza a hím esetében 11-14 mm, a nőstény 15-20 mm. Kis termetű faj. Alapszíne az okkerbarnától a szürkésbarnáig terjed, a hátoldal csak ritkán zöld. A hím potrohvége gyakran élénk pirosas vagy narancssárga. A torpajzs hosszabb mint a fej, oldalélei kb. hosszának első harmadánál erősen befelé törnek és széles fekete sáv keretezi őket. Az oldalélek közötti távolság a torpajzs kiszélesedő végén háromszorosa is lehet annál, ahol egymás felé megtörnek. Az ajaktapogató egyszínű szürke. A szárny mindkét nemnél eléri a hátsó térdet és a mediális mező általában kontrasztos fekete foltokkal tarkított. A tojókampók rövidek, sokkal rövidebbek, mint a szubgenitális lemez.

Ciripelése halk, csak kb. 5 méterig hallható. Éneke szabálytalan időközönként adott 2-6 másodperc hosszú cirpelés, mely egyre erősödik. A syllabusok gyorsabban követik egymást, mint a többi Omocestus fajnál, így hangja kellemesebb zümmögés.

Hasonló fajok

szerkesztés

Hasonlít hozzá a szőke tarlósáska (de torpajzsa rövidebb), a kis bunkóscsápúsáska (csápjának vége megtört) és a kis rétisáska (a torpajzs élei csak enyhén befelé törtek).

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában honos, Spanyolországtól egészen Koreáig. Európában elterjedésének északi határa Dánián, Dél-Svédországon és Lettországon át húzódik; Dél-Európában inkább a hegyek lakója. Magyarországon elterjedt, de nem gyakori faj, sík- és dombvidékeken egyaránt megtalálható.

Életmódja

szerkesztés

A száraz és meleg, rövid füvű gyepek, legelők lakója, ahol a vegetáció nem takarja teljesen a talajt. Alapvetően füvek és lágyszárú növények leveleivel táplálkozik, de megeszik az elpusztult rovarokat is.

Kifejlett egyedeivel júniustól októberig találkozhatunk. A nőstény valószínűleg rokonaihoz hasonlóan a nyílt, növényzettel nem borított száraz talajba vagy fűcsomók tövébe rakja petéit. Az áttelelő petékből kikelő a lárvák négyszer (hímek) vagy ötször (nőstények) vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés