Alibunár község
Alibunár község (szerbül Општина Алибунар / Opština Alibunar) közigazgatási egység (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. A Bánság délnyugati részén terül el, központja Alibunár. A községben 11 általános és 1 középiskola működik.
| Alibunár község (Општина Алибунар / Opština Alibunar) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Székhely | Alibunár | ||
| Városok | 2 | ||
| Falvak | 8 | ||
| Elnök | Dušan Jovanović (DP) | ||
| Rendszám | PA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 139 fő (2022)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 602 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 06′ 20″, k. h. 20° 56′ 38″45.105556°N 20.943889°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 20″, k. h. 20° 56′ 38″45.105556°N 20.943889°E | |||
| Alibunár község weboldala | |||
Földrajza
szerkesztésA kb. 70 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő terület eredetileg mocsaras vidék volt, melyet a Dunától homokhátság választott el. Az alibunári és ilonci (ilancsai) mocsarakat[2] a 18. század óta csatornák ásásával lecsapolták. A Teréz-csatorna a község északkeleti határát képezi.
A község délkeleti részére benyúlik a Delibláti-homokpuszta.
Története
szerkesztésA terület a török hódítás előtt Keve és Krassó vármegye része volt.
1848-ban a mocsaras vidék a szerb felkelőknek nyújtott védelmet.
A trianoni békeszerződésig a nagyobbik része Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott, Károlyfalva (Nagykárolyfalva) és Temesmiklós pedig Temes vármegye Fehértemplomi járásához.
Települések
szerkesztésA község 10 településből áll. Alibunár és Nagykárolyfalva városi jellegű település, a többi falu.
| |||||
| Magyar név | Szerb név (cirill) | Szerb név (latin) | Népesség (2011)[3] | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Alibunár | Алибунар | Alibunar | 2883 | ||
| Ferdinándfalva | Нови Козјак | Novi Kozjak | 644 | ||
| Ilonc | Иланџа | Ilandža | 1406 | ||
| Kevedobra | Добрица | Dobrica | 1059 | ||
| Keviszőlős | Селеуш | Seleuš | 1079 | ||
| Nagykárolyfalva | Банатски Карловац | Banatski Karlovac | 5084 | ||
| Petre | Владимировац | Vladimirovac | 3828 | ||
| Temesmiklós | Николинци | Nikolinci | 1114 | ||
| Újsándorfalva | Јаношик | Janošik | 967 | ||
| Végszentmihály | Локве | Lokve | 1716 | ||
Leánykút (Devojački Bunar) Nagykárolyfalva része.
Népesség
szerkesztésA község népessége csökken, a 2002-es adatok szerint a természetes népszaporulat értéke -8,1‰.
- 1991: 26.550 fő
- 2002: 22.954
- 2011: 19.780
Etnikai struktúra
szerkesztésA 2002-es adatok szerint:
- szerbek 13680 (59,59%)
- románok 6076 (26,47%)
- szlovákok 1195 (5,2%)
- cigányok 657 (2,86%)
- magyarok 309 (1,34%)
Települések szerint
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2022 Serbia Census
- ↑ A Pallas nagy lexikona: Alibunári mocsár szócikke
- ↑ Forrás: 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. First Resulst PDF (szerbül és angolul)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Alibunár község ismertetője (szerbül)
