Wikipédia

Open Society Foundations

nemzetközi civil pályázatokat biztosító hálózat, melyet Soros György üzletember alapított
(Open Society Institute szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 8.

Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), korábbi nevén Open Society Institute (OSI), egy nemzetközi pályázatokat kiíró szervezet, melyet Soros György üzletember alapított.[2] Az OSF civil szervezeteket támogat szerte a világban azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet, a független médiát és a politikusok számonkérhetőségét.[3][4]

Open Society Foundations
Az OSF székháza
Az OSF székháza
Alapítva1993. április
Székhely
  • New York ( é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°W)
  • 224 West 57th Street
VezetőSoros György
KulcsemberekSoros György, Chairman
Christopher Stone, President
Jonathan Soros, Global Advisory Board Member
Költségvetés1 005 700 000 $ (2018) [1]
Open Society Foundations (Manhattan)
Open Society Foundations
Open Society Foundations
Pozíció Manhattan térképén
é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°W
Az Open Society Foundations weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Open Society Foundations témájú médiaállományokat.

Az OSF-nek 37 országban van képviselete,[5] beleértve olyan regionális alapítványokat, mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika) és az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található.

Az 1993-as alapítás óta az OSF több mint 11 milliárd dollárnyi[6] kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-es könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.[7]

Története

szerkesztés

1984. május 28-án Soros aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány (New York) közötti szerződést,[8] mely a budapesti Soros Alapítvány alapító okirata volt. Ezt a régi budapestit számos más alapítványa követte Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában, hogy elősegítse a kommunizmustól (szocializmustól) való elszakadást a régiónkban, illetve a Szovjetunióban.[9]

1991-ben az alapítvány összeolvadt az 1966-ban alapított Fondation pour une entraide intellectuelle européenne-nel, ami a Congress for Cultural Freedom partnereként segítette a „nonkonformista” kelet-európai tudósokat a totalitarianizmus-ellenes és kapitalista ideák elterjesztésében.[10]

Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására.[5]

2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik.[11]

Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében.[12]

Christopher Stone lett 2012-ben az OSF második elnöke, követve az 1993-tól pozíciót betöltő Aryeh Neiert.[13] Stone 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy lemond elnöki pozíciójáról,[14] 2018-tól Patrick Gaspard váltotta őt.

2016-ban az OSF-et kibertámadás érte, mely során dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy weblapon. A támadás módja hasonló volt az Oroszországhoz kapcsolható, más szervezeteket ért támadásokhoz, mint amilyen például a Democratic National Committee-t ért támadás is volt.[15]

2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak.[16]

2018 májusában az alapítvány bezárta budapesti irodáját, és Berlinbe költözött. A lépést az egyre elnyomóbb magyar jogi és politikai környezettel, a szervezetük ellen hozott törvényekkel és munkatársaik elleni rágalomhadjáratokkal indokolták.[17]

Tevékenysége

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyar Soros Alapítvány

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hivatkozások

szerkesztés
  1. ↑ IRS Form 990 2013 (angol nyelven). OSF. [2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  2. ↑ Duszak, Alexandra. „Donor profile: George Soros”, Center for Public Integrity, 2012. december 21. (angol nyelvű) 
  3. ↑ Harvey, Kerric. Encyclopedia of Social Media and Politics. SAGE Publications, 919. o. (2013. november 28.). ISBN 9781483389004 
  4. ↑ "Open Society Foundation mission and values", OSI, Soros, September 6, 2012, <http://www.soros.org/about/mission-values>.
  5. ↑ a b Callahan, David. „Philanthropy vs. Tyranny: Inside the Open Society Foundations' Biggest Battle Yet”, Inside Philanthropy, 2015. szeptember 14. (angol nyelvű) 
  6. ↑ Expenditures (angol nyelven). Open Society Foundations. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 22.)
  7. ↑ de Cock, Christian & Böhm, Steffen (2007), "Liberalist Fantasies: Žižek and the Impossibility of the Open Society", Organization (SagePub) 14 (6), doi:10.1177/1350508407082264, <http://org.sagepub.com/content/14/6/815>. Hozzáférés ideje: 2018-01-22.
  8. ↑ Nóvé, Béla. Tény/Soros – A magyar Soros Alapítvány első tíz éve 1984-1994. Balassi (1999). ISBN 963-506-265-6 .
  9. ↑ Hoduski-Abbott, Bernadine E., Lobbying for Libraries and the Public's Access to Government Information, Lanham: Scarecrow, 2003. p. 75
  10. ↑ Guilhot, Nicolas (2006. december). „A Network of Influential Friendships: The Fondation Pour Une Entraide Intellectuelle Européenne and East–West Cultural Dialogue, 1957–1991” (angol nyelven). Minerva – A Review of Science, Learning and Policy 44 (4), 379–409. o, Kiadó: Kluwer Academic Publishers. DOI:10.1007/s11024-006-9014-y. ISSN 0026-4695. JSTOR 41821373. 
  11. ↑ Schrier, H. Edward. THE BATTLE OF THE THREE WILLS: as it relates to good & evil. Author House, 338. o. (2013). ISBN 9781481758765 
  12. ↑ Soros on Soros John Wiley, ISBN 978-0-471-11977-7
  13. ↑ Criminal Justice Expert Named to Lead Soros Foundations (angol nyelven). The New York Times, 2011. december 11.
  14. ↑ What Just Happened at the Open Society Foundations? And What Comes Next? (angol nyelven). Inside Philanthropy, 2017. szeptember 14.
  15. ↑ Riley, Michael. „Russian Hackers of DNC Said to Nab Secrets From NATO, Soros”, Bloomberg, 2016. augusztus 11. 
  16. ↑ Chung, Juliet & Das, Anupreeta. „George Soros Transfers $18 Billion to His Foundation, Creating an Instant Giant”, Wall Street Journal, 2017. október 17. (Hozzáférés: 2018. április 23.) (angol nyelvű) 
  17. ↑ The Open Society Foundations to Close International Operations in Budapest. OSF, 2018. május 15.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Open_Society_Foundations&oldid=26586876”