Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (oroszul: Российская Демократическая Федеративная Республика)[1] a legrövidebb ideig fennállt államalakulat volt a világtörténelem során, nem sokkal az októberi forradalom után.[2] Hivatalosan 1918. január 19-én jött létre, de alig 13 órával később a Központi Végrehajtó Bizottság felszámolta a köztársaság első ülését, és semmisnek tekintette az alkotmányukat. A nem sokkal korábban, törvényes keretek között választott alkotmányos közgyűlés fogalmazta meg az alkotmányt és jelentette be a demokratikus szövetségi köztársaság létrejöttét.
| Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság | |||
Российская Демократическая Федеративная Республика 1918. január 19. – 1918. január 19. | |||
| |||
 | |||
| Oroszország 1917. december és 1918. január között | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Szentpétervár | ||
| Terület | 22 440 000 km² | ||
| Népesség | 178 595 800 fő | ||
| Hivatalos nyelvek | orosz | ||
| Beszélt nyelvek | orosz | ||
| Pénznem | orosz rubel | ||
| Kormányzat | |||
.svg)
.svg){kind=small}
Kormányzati szerkezet
szerkesztésAz alkotmány alapján Oroszországot egy demokratikus szövetségi köztársasággá nyilvánították.Az állam alapja a képviseleti demokrácia és a nemzetiségek autonóm területeinek szövetsége volt.[3] Ez ugyanakkor ellentétben állt a decemberi alkotmánytervezettel, amely kapitalista gazdasági alapon egy szövetségi alkotmányos monarchiát javasolt létrehozni. Először hivatalosan eltörölték Oroszország egységes közigazgatási szerkezetét, és az országot szövetségi államnak nyilvánították, ami a föderációs korszak kezdetét jelentette az orosz történelemben.
Polgári jogok és törvények
szerkesztésAz alkotmány általános választójogot adott a 20 vagy annál idősebb állampolgárok részére.[4] Ez öt évvel alacsonyabb volt, mint az egykori Orosz Birodalomban.
A legtöbb polgári kötelességet, például a katonai szolgálatot és az adókat az Orosz Birodalom jogszabályaiból vették át.
Az államfő és jogkörei
szerkesztésAz államfő az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság elnöke volt, akit egy évre választottak a parlament többségi szavazatával, mindkét kamara képviselőinek bevonásával. Az elnök jogkörei szinte azonosak voltak a cári cím jogköreivel:
- Kormányzati tisztviselők kinevezése és leváltása;
- Az orosz hadsereg főparancsnoka;
- Oroszország külpolitikai döntései;
- Törvényt javasolni;
- A kormányzati rendszer tagjainak és működésüknek ellenőrzése;
- A törvény végrehajtásának ellenőrzése;
- Hatalom gyakorlása és ellenőrzése az országban;
Az elnök a parlamentnek volt felelős a végzett munkájáért. Az elnöki hatalom efféle rendszerét az 1919-es német alkotmányban is elfogadták mint birodalmi elnöki címet.
Az alkotmány és a tanács erőszakos feloszlatása miatt senkit sem választottak meg.
Törvényhozás
szerkesztésAz 1920. január 20-án Párizsban elfogadott alkotmány végleges tervezetének értelmében a törvényhozó hatalmat egy kétkamarás parlamenti rendszer alkotta. Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság Államtanácsa alkotja a felsőházat, amelyet a regionális törvényhozások (szejmek) választanak meg, míg az Állami Duma alkotja az alsóházat, amelyet közvetlenül a köztársaság szavazati joggal rendelkező állampolgárai választanak meg.[5]
Új alkotmány kiadásához vagy a kormányzati rendszer megváltoztatásához az Orosz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek volt joga.
Az országon belül tervezett autonómiák
szerkesztés
Alas Autonóm Köztársaság, egy önhatalmúlag kikiáltott autonómia (1917. december), 1918. december 13-án függetlenedik Alas Köztársaság néven.
Észt Autonóm Köztársaság, hivatalosan soha nem jött létre, 1918. február 23-án kikiáltja függetlenségét Észt Köztársaság néven.
Moldáv Autonóm Köztársaság, 1917. december 15-től autonóm, 1918. február 6-tól független Moldáv Demokratikus Köztársaság néven.
Kaukázusontúli Autonóm Szövetséges Köztársaság, csak az ideiglenes orosz kormány ismerte el működését, 1918. február 24-től rövid ideig független, utódállamai a függetlenség kikiáltásának dátumával:
Grúz Demokratikus Köztársaság, (1918. május 26.).
Első Örmény Köztársaság, (1918. május 28.).
Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, (1918. május 28.).
Ukrán Autonóm Köztársaság, 1917. június 26-tól ideiglenes, november 20-tól elismert autonóm, 1918. január 25-től független Ukrán Népköztársaság
Volga-Uráli Állam, 1917. december 12-től autonóm, majd független, 1918. március 28-án elfoglalja a Vörös Hadsereg.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ (oroszul) Decree on system of government of Russia
- ↑ (oroszul) Гаранжа, Анатолий Петрович Всероссийское Учредительное собрание о государственном устройстве страны Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑
Гаранжа, Анатолий Петрович Всероссийское Учредительное собрание о государственном устройстве страны Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑
Üzbegisztán Details on 1917 project of the constitution of the Russian Democratic Federative Republic Archiválva 2011. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben //LAW.EDU.RU
- ↑ Bukhvostovoj, D.V.: POLITICAL DEVELOPMENT OF RUSSIA IN THE PROGRAMS OF WHITE MOVEMENT AND WHITE EMIGRATION. http://umc.gu-unpk.ru/. Oryol State Technical University, Oryol, Russia. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Russian Democratic Federative Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.png){kind=small}