Oroszország éghajlata
Oroszország éghajlata az ország óriási kiterjedése miatt igen változatos, a hideg éghajlati övtől a szubtrópusokig számos éghajlati terület megtalálható. Az ország éghajlatát alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A terület észak felől nyílt, így a Jeges-tenger felől akadálytalanul tudnak behatolni a hideg arktikus légtömegek, ugyanakkor délről a magas hegységek több helyen megakadályozzák a melegebb légáramlatok érvényesülését. A hatalmas észak-déli irányú kiterjedés elősegíti, hogy az éghajlat és a növényzet összefüggő övezeteket alakítson ki, amelyek földrajzi egységet alkotnak.[1]
Éghajlati területek
szerkesztés
Az országban a következő éghajlati területeket találjuk meg [2]:
- Sarkvidéki (állandóan fagyos) éghajlati terület
- Sarkköri (tundra) éghajlati terület
- Szubarktikus (tajga) éghajlati terület
- Kontinentális éghajlati terület
- Száraz (sztyepp és sivatagi) éghajlati terület
- Mediterrán éghajlati terület
Összehasonlító táblázatok
szerkesztésHőmérséklet és csapadék
szerkesztés| város | Abszolút maximum °C |
Éves középhőmérséklet °C |
Abszolút minimum °C |
Évi átl. csapadék mm |
Maximális csapadék mm |
átl. szél m/s |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Moszkva | 38.2 | 5.8 | -42.1 | 707 | 882 | 1.4 |
| Szentpétervár | 37.1 | 5.8 | -35.9 | 662 | 842 | 2.2 |
| Murmanszk | 32.9 | 0.6 | -39.4 | 494 | 639 | 4.6 |
| Asztrahán | 41.0 | 10.5 | -33.0 | 233 | 419 | 2.8 |
| Mahacskala | 40.2 | 12.4 | -26.8 | 340 | 450 | 3.7 |
| Szocsi | 39.4 | 14.2 | -13.4 | 1684 | 2835 | 2.2 |
| Omszk | 40.4 | 2.1 | -45.5 | 415 | 589 | 3.0 |
| Jekatyerinburg | 38.8 | 3.5 | -46.7 | 537 | 719 | 2.9 |
| Norilszk | 31.7 | -9.3 | -51.2 | 564 | 1086 | 6.0 |
| Irkutszk | 37.2 | 1.0 | -49.7 | 472 | 797 | 2.1 |
| Vlagyivosztok | 34.1 | 4.9 | -31.4 | 818 | 1272 | 6.0 |
| Jakutszk | 38.4 | -8.8 | -64.4 | 237 | 330 | 1.7 |
forrás: pogoda.ru.net: Погода и Климат
Napsütés
szerkesztés| város | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | évi | város |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Asztrahán (Kaszpi-mélyföld) | 87 | 107 | 164 | 225 | 295 | 315 | 332 | 310 | 252 | 180 | 84 | 59 | 2410 | Asztrahán |
| Borzja (mongol-kínai határvidék) | 152 | 203 | 264 | 267 | 304 | 303 | 276 | 270 | 231 | 226 | 162 | 140 | 2797 | Borzja |
| Nahodka (Távol-Kelet) | 203 | 212 | 210 | 202 | 205 | 177 | 167 | 187 | 208 | 213 | 191 | 192 | 2368 | Nahodka |
| Moszkva | 31 | 71 | 127 | 171 | 264 | 276 | 273 | 236 | 144 | 78 | 33 | 19 | 1723 | Moszkva |
| Murmanszk (Kola-fsz. északi part) | 0 | 34 | 121 | 183 | 192 | 228 | 236 | 155 | 90 | 47 | 6 | 0 | 1292 | Murmanszk |
| Petropavlovszk-Kamcsatszkij (Kamcsatka) | 105 | 116 | 177 | 192 | 192 | 192 | 171 | 177 | 177 | 158 | 123 | 93 | 1872 | Petropavlovszk-Kam. |
| Szentpétervár | 22 | 54 | 124 | 180 | 260 | 276 | 267 | 214 | 129 | 71 | 24 | 12 | 1633 | Szentpétervár |
| Szevasztopol (Krím-fsz.) | 62 | 75 | 145 | 202 | 267 | 316 | 356 | 326 | 254 | 177 | 98 | 64 | 2342 | Szevasztopol |
| Szimusir (Kuril-szk., Távol-Kelet) | 31 | 45 | 87 | 117 | 124 | 111 | 102 | 102 | 132 | 130 | 60 | 34 | 1075 | Szimusir |
| Szocsi (Fekete-tenger K-i partja) | 96 | 107 | 146 | 162 | 220 | 258 | 279 | 282 | 225 | 195 | 120 | 87 | 2177 | Szocsi |
| Habarovszk (Távol-Kelet) | 146 | 184 | 233 | 213 | 242 | 261 | 248 | 217 | 213 | 189 | 159 | 146 | 2449 | Habarovszk |
| Jakutszk (Kelet-Közép-Szibéria) | 19 | 99 | 233 | 273 | 304 | 333 | 347 | 273 | 174 | 105 | 60 | 9 | 2229 | Jakutszk |
összehasonlításképp:
| ország | város | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | évi | forrás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Magyarország
|
Budapest | 62 | 93 | 137 | 177 | 234 | 250 | 271 | 255 | 187 | 141 | 69 | 52 | 1988 | [3] |
Területenként
szerkesztésÖrök fagy
szerkesztésA Jeges-tenger legészakibb szigetein van állandóan fagyos éghajlat. Az év minden hónapjának középhőmérséklete 0 °C alatt marad. A kevés csapadék szitáló hó alakjában hull le, nem olvad el, és mint összefüggő belföldi jég gyűlik össze, majd gleccserekként távozik a szigetekről. A vastag jégtakaró miatt talaj nem alakul ki. Legfeljebb szálban álló kőzet bukkan helyenként a felszínre. Magasabb rendű növényzet nincs, de az alacsonyabb rendű algák még ilyen mostoha körülmények között is előfordulnak. [4]
Tundra
szerkesztésA tundra éghajlati terület a kontinentális Oroszország legészakibb területein hol szélesebb, hol keskenyebb sávban övezi a Jeges-tenger partját. A Tajmir-félszigetnél a legszélesebb.[2] Ezt a klímaterületet a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár jellemzi. Leghidegebb a Léna folyó torkolatvidéke. Innen keletre és nyugatra az óceán hatására fokozatosan enyhül a tél hidege. Legenyhébb a Murman-part vidéke, ezért jégmentes Murmanszk kikötője. [5]
A legtöbb csapadékot – a ciklonhatás miatt – a nyugati területeken mérik. Viszont a Léna folyó torkolatvidékén az évi csapadék a 200 mm-t sem éri el. A rövid nyáron a vékony hótakaró elolvad, de a fagyott talajba nem tud beszivárogni. Az alacsony hőmérséklet, az állandóan fújó erős szél és a fagyott altalaj miatt a terület jó részét tundra növénytársulás borítja. Az éghajlati terület déli részén kialakult az erdős tundra, amely átmenet a tajga felé. [2]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 2,6 | 1,7 | 2,0 | 7,8 | 17,6 | 22,2 | 28,3 | 23,8 | 16,5 | 9,7 | 4,5 | 2,5 | 28,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −10,9 | −11,5 | −9,1 | −6,7 | −1,4 | 4,9 | 10,3 | 9,0 | 5,5 | −0,1 | −4,8 | −8,1 | −1,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −17,3 | −17,9 | −15,2 | −13,0 | −5,8 | 0,7 | 5,1 | 4,9 | 2,1 | −4,0 | −9,9 | −14,1 | −7,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −36,0 | −37,4 | −40,0 | −29,9 | −25,9 | −9,6 | −2,8 | −1,7 | −9,9 | −21,1 | −29,1 | −36,2 | −40,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 30 | 26 | 24 | 20 | 15 | 23 | 36 | 31 | 39 | 35 | 24 | 33 | 336 |
| Havi napsütéses órák száma | 0 | 25 | 107 | 215 | 189 | 173 | 229 | 143 | 73 | 40 | 3 | 0 | 1197 |
| Forrás: Pogoda.ru.net ; NOAA (napsütés) | |||||||||||||
Tajga
szerkesztésA nyugati határtól a Csendes-óceánig összefüggően húzódik Oroszország legnagyobb éghajlati területe, a szubarktikus éghajlat vagy másképp a tajga. Hosszú, nagyon hideg tél és rövid, közepesen meleg nyár jellemzi. [2]
A leghosszabb évszak az 5-8 hónapig tartó, rendkívül hideg tél. Az országos szubarktikus átlaghoz kevésbé hideg az Atlanti-óceánhoz közelebb eső területeken. Az ősz és a tavasz rövid, mindössze néhány hét. [2]
A csapadék évi mennyisége az óceáni partoktól a kontinens belseje felé csökken. A Kamcsatka-félszigeten és az óceánra néző partokon orografikus hatásra 1000 mm fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyári hónapokra, a minimum a téli hónapokra jut. Nagy része hó alakjában hull le. [2]
- Európa
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 5,2 | 12,1 | 25,3 | 30,2 | 33,0 | 34,4 | 33,4 | 27,7 | 18,3 | 9,7 | 5,8 | 34,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −9,2 | −7,7 | −1,2 | 5,4 | 12,5 | 18,7 | 21,8 | 18,0 | 12,2 | 4,8 | −2,5 | −6,4 | 5,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −16,5 | −15,2 | −9,4 | −3,9 | 2,2 | 7,7 | 11,3 | 8,9 | 5,1 | 0,1 | −7,7 | −13,4 | −2,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −45,2 | −41,2 | −37,1 | −27,3 | −13,7 | −3,9 | −0,5 | −4,1 | −7,5 | −21,1 | −36,5 | −43,2 | −45,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 38 | 29 | 30 | 30 | 49 | 61 | 73 | 70 | 61 | 66 | 53 | 46 | 606 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[6] | |||||||||||||
- Szibéria
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,2 | 8,3 | 21,1 | 31,1 | 35,1 | 38,3 | 35,4 | 27,0 | 20,5 | 3,1 | −3,9 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −39,5 | −31,4 | −14,1 | 0,0 | 12,1 | 21,7 | 25,1 | 21,5 | 11,9 | −3,5 | −24,4 | −36,8 | −4,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −45,9 | −41,2 | −29,8 | −14,3 | −0,3 | 8,3 | 11,7 | 8,5 | 0,7 | −12,3 | −32,8 | −43,2 | −15,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −63,0 | −64,4 | −54,9 | −41,0 | −18,1 | −7,2 | −1,5 | −7,8 | −14,2 | −40,9 | −54,5 | −59,8 | −64,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 7 | 6 | 10 | 18 | 37 | 39 | 37 | 29 | 20 | 16 | 12 | 240 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[7] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 10,2 | 20,0 | 29,2 | 34,5 | 35,0 | 37,2 | 34,1 | 29,0 | 24,5 | 14,1 | 4,6 | 37,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −12,8 | −7,8 | 0,3 | 9,4 | 18,1 | 22,7 | 24,8 | 22,2 | 15,7 | 7,7 | −2,7 | −10,6 | 7,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −21,8 | −19,6 | −12,2 | −2,8 | 3,6 | 9,3 | 13,0 | 10,9 | 4,3 | −2,5 | −11,6 | −19,1 | −4,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −49,7 | −44,7 | −37,3 | −31,8 | −14,3 | −6,0 | 0,4 | −2,7 | −11,9 | −30,5 | −40,4 | −46,3 | −49,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 13 | 8 | 12 | 18 | 37 | 78 | 114 | 91 | 52 | 21 | 20 | 16 | 480 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[8] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 8,5 | 17,5 | 31,4 | 33,4 | 34,8 | 36,2 | 35,1 | 31,3 | 24,5 | 13,6 | 8,6 | 36,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −11,9 | −10,3 | −2,1 | 6,9 | 15,3 | 22,1 | 24,3 | 21,0 | 14,4 | 6,1 | −4,5 | −10,7 | 6,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −20,3 | −19,2 | −11,8 | −3,2 | 3,7 | 10,1 | 13,1 | 10,6 | 4,7 | −2,0 | −12,0 | −19,1 | −3,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −52,8 | −40,8 | −38,7 | −25,7 | −10,6 | −3,6 | 3,3 | −1,2 | −9,6 | −25,1 | −42,3 | −47,0 | −52,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 13 | 15 | 26 | 47 | 58 | 80 | 68 | 41 | 41 | 37 | 26 | 467 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[9] | |||||||||||||
Kontinentális
szerkesztésA kontinentális éghajlat i területnek mindhárom változata kialakult Oroszország területén. Legnagyobb területet a hűvös nyarú változat foglalja el, amely Moszkvában is domináns. A meleg nyarú változat délebbre jellemző, míg a Távol-Keleten, az Amur-melléken a monszun változattal találkozunk.[2] A kontinentális éghajlat hasonlít a szubarktikushoz (tajga), de annál jóval melegebb. A tél a legenyhébb a Balti-tenger partján, a legzordabb Közép-Szibériában és a Távol-Keleten. A 3-4 hónapig tartó nyár meleg. [2]
Az évi csapadékmennyiség a tengerpartoktól a kontinens belseje felé csökken. A Baltikumban 600 mm körüli, az ázsiai területeken már csak 350-400 mm. A Szihote-Aliny keleti lejtőjén 1000 mm fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyár elején, a csapadékminimum a téli hónapokban van. [2]
- Európa
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 8,6 | 8,3 | 17,5 | 28,0 | 33,2 | 34,7 | 38,2 | 36,7 | 32,3 | 24,0 | 12,6 | 9,6 | 38,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −4,6 | −3,1 | 2,3 | 11,1 | 18,1 | 22,2 | 23,4 | 21,4 | 15,2 | 8,2 | 0,6 | −3,0 | 9,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −7,5 | −6,7 | −1,4 | 6,3 | 12,8 | 17,1 | 18,4 | 16,4 | 10,8 | 5,0 | −1,6 | −5,4 | 5,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −10,5 | −9,9 | −5,0 | 2,2 | 7,3 | 11,9 | 13,6 | 12,0 | 6,9 | 2,2 | −3,9 | −7,9 | 1,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −42,2 | −38,2 | −32,4 | −21,0 | −7,5 | −2,3 | 1,3 | −1,2 | −8,5 | −16,1 | −32,8 | −38,8 | −42,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 46 | 36 | 33 | 38 | 52 | 84 | 90 | 80 | 67 | 66 | 60 | 53 | 705 |
| Havi napsütéses órák száma | 33 | 72 | 128 | 170 | 265 | 279 | 271 | 238 | 147 | 78 | 32 | 18 | 1731 |
| Forrás: [10][11][12][13] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,5 | 7,0 | 17,3 | 26,3 | 32,5 | 36,3 | 36,4 | 36,0 | 31,0 | 24,2 | 13,2 | 8,5 | 36,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −8,1 | −7,2 | −1,1 | 8,9 | 17,3 | 22,0 | 23,6 | 21,8 | 15,3 | 6,8 | −0,7 | −5,9 | 7,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −14,5 | −13,8 | −8,2 | 0,7 | 7,5 | 12,0 | 14,3 | 12,5 | 7,3 | 1,1 | −5,4 | −11,6 | 0,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −41,2 | −37,2 | −28,3 | −19,7 | −6,9 | −1,8 | 5,1 | 0,9 | −5,4 | −16,0 | −29,4 | −41,4 | −41,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 33 | 28 | 36 | 52 | 64 | 76 | 67 | 57 | 59 | 56 | 50 | 618 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[14] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 4,2 | 6,8 | 15,8 | 31,1 | 34,4 | 39,6 | 39,0 | 37,7 | 34,2 | 26,0 | 14,0 | 7,3 | 39,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −9,3 | −8,1 | −1,7 | 11,0 | 20,3 | 24,6 | 26,0 | 24,5 | 18,2 | 8,4 | −0,7 | −6,3 | 9,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,9 | −15,4 | −8,8 | 1,9 | 9,2 | 13,8 | 15,7 | 14,0 | 8,6 | 1,4 | −5,7 | −12,1 | 0,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −43,0 | −36,9 | −31,4 | −20,9 | −4,9 | −0,4 | 2,0 | 2,3 | −3,4 | −27,3 | −28,1 | −41,3 | −43,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 46 | 35 | 33 | 39 | 32 | 58 | 64 | 52 | 45 | 52 | 54 | 51 | 561 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[15] | |||||||||||||
- Ázsia
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 0,2 | 6,3 | 17,0 | 24,8 | 31,6 | 32,8 | 38,3 | 35,6 | 28,9 | 25,8 | 15,5 | 6,6 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −16,9 | −12,0 | −2,3 | 9,2 | 17,7 | 23,2 | 26,1 | 24,4 | 18,4 | 9,6 | −3,5 | −14,0 | 6,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −24,4 | −20,9 | −11,8 | −0,6 | 6,5 | 12,8 | 16,8 | 15,8 | 9,3 | 0,7 | −11,1 | −21,0 | −2,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −38,9 | −35,1 | −28,9 | −15,1 | −3,1 | 2,4 | 7,9 | 4,8 | −3,3 | −15,6 | −27,4 | −36,7 | −38,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 11 | 17 | 43 | 58 | 82 | 144 | 154 | 89 | 51 | 23 | 18 | 705 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[16] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 9,9 | 15,2 | 22,7 | 29,5 | 31,8 | 33,6 | 33,0 | 30,0 | 23,4 | 17,5 | 9,4 | 33,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −9,3 | −5,9 | 1,2 | 8,8 | 14,2 | 17,0 | 21,1 | 23,3 | 19,6 | 12,9 | 2,9 | −5,9 | 8,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −17,1 | −14,0 | −6,1 | 1,2 | 6,2 | 10,6 | 15,6 | 17,8 | 13,0 | 5,7 | −4,1 | −13,0 | 1,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,4 | −28,9 | −22,0 | −8,1 | −0,8 | 3,7 | 8,8 | 10,1 | 2,2 | −9,7 | −23,0 | −28,1 | −31,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 19 | 25 | 54 | 61 | 100 | 124 | 153 | 126 | 66 | 38 | 18 | 799 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[17] | |||||||||||||
Száraz
szerkesztésA száraz éghajlat az Azovi-tenger keleti részén kezdődik, majd kelet felé húzódva magába foglalja a Kaszpi-mélyföldet is és tovább nyúlik Belső-Ázsia felé. A száraz éghajlati területnek mindkét változata kialakult: a mérséklet övi sztyepp és a sivatagi éghajlat is.[2]
A csapadék évi mennyisége a hosszú és forró nyárhoz viszonyítva nagyon kevés, mindenhol 450 mm alatti. Zöme késő tavasszal és nyáron hull le. A sivatagi változat a Kaszpi-tengertől északra és keletre alakult ki, nagy része a SZU más utódállamaiban terül el.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,1 | 0,8 | 7,8 | 17,4 | 23,8 | 29,3 | 32,0 | 30,7 | 24,4 | 16,3 | 7,4 | 1,2 | 16,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,5 | −7,1 | −1,9 | 5,9 | 12,1 | 17,4 | 19,6 | 18,1 | 12,3 | 6,0 | 0,4 | −4,6 | 6,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,8 | −33,6 | −26,9 | −8,9 | −1,1 | 6,1 | 10,1 | 6,1 | −2,0 | −10,5 | −25,8 | −29,9 | −33,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 16 | 12 | 16 | 23 | 28 | 25 | 24 | 21 | 17 | 18 | 18 | 16 | 234 |
| Havi napsütéses órák száma | 87 | 106 | 163 | 226 | 293 | 316 | 332 | 309 | 252 | 181 | 84 | 58 | 2407 |
| Forrás: Pogoda.ru.net; NOAA (napsütés) | |||||||||||||
Mediterrán
szerkesztésA szubtrópusi mediterrán éghajlat az annektált Krím-félsziget legdélibb, keskeny parti sávján, illetve a Fekete-tenger Kaukázus alatti partvidékén alakult ki.[18] Itt van az ország legmelegebb területe. A nyár a leghosszabb évszak, de a tenger közelsége miatt sehol sem forró. A tél rövid és enyhe. Gyakori az északi hidegbetörés, amely nagy károkat okoz a mediterrán növényzetben. A tavasz és az ősz – ellentétben a mérsékelt övi területekkel – hosszú.[19]
Az évi csapadék a Kaukázus alatt meghaladja az 1000 mm-t, a Krím déli tengerpartján 600 mm körül alakul. A havazás itt ritka, ha egyáltalán esik, rövid idő alatt elolvad. [2]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,2 | 23,5 | 30,0 | 33,7 | 34,4 | 35,0 | 39,0 | 38,5 | 36,0 | 32,3 | 29,1 | 23,1 | 39,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,5 | 9,9 | 12,1 | 16,0 | 20,4 | 24,0 | 26,6 | 27,1 | 24,2 | 20,0 | 15,7 | 11,8 | 18,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,2 | 3,2 | 5,0 | 8,5 | 12,7 | 16,4 | 19,2 | 19,4 | 16,1 | 12,3 | 8,5 | 5,4 | 10,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,4 | −15,0 | −7,4 | −5,5 | 1,7 | 7,1 | 12,0 | 10,4 | 2,7 | −3,2 | −5,4 | −8,3 | −15,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 183 | 120 | 115 | 122 | 89 | 99 | 93 | 111 | 133 | 135 | 182 | 202 | 1584 |
| Havi napsütéses órák száma | 96 | 105 | 145 | 161 | 220 | 258 | 279 | 280 | 225 | 195 | 120 | 86 | 2170 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[20] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,8 | 19,0 | 27,8 | 28,5 | 33,0 | 34,2 | 39,1 | 39,1 | 35,0 | 31,5 | 25,3 | 22,8 | 39,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,1 | 9,5 | 14,4 | 19,8 | 24,7 | 28,3 | 28,4 | 23,4 | 17,8 | 12,4 | 8,6 | 16,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 1,6 | 3,5 | 7,7 | 12,6 | 17,2 | 20,5 | 20,5 | 15,9 | 11,2 | 6,7 | 3,7 | 10,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,2 | −12,3 | −7,3 | −3,8 | 2,8 | 7,8 | 12,2 | 8,9 | 3,9 | −1,1 | −8,9 | −7,4 | −12,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 76 | 60 | 51 | 33 | 34 | 36 | 31 | 46 | 42 | 53 | 68 | 83 | 613 |
| Havi napsütéses órák száma | 73 | 79 | 135 | 180 | 237 | 286 | 316 | 290 | 235 | 166 | 99 | 67 | 2163 |
| Forrás: Pogoda.ru.net Климат Ялты (orosz nyelven). Погода и климат. (Hozzáférés: 2015. november 28.) | |||||||||||||
Hegyvidéki
szerkesztésHegyvidéki éghajlat alakult ki a Kaukázusban, a Kamcsatka-félszigeten és Szibéria déli hegyvidékein, így az Altajban és a Szajánokban. Hőmérsékletük a környező területeknél alacsonyabb; a csapadék lehet több vagy kevesebb, de kis távolságon belül is nagy a változatosság.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Panoráma
- ↑ a b c d e f g h i j k Futó József
- ↑ Monthly Averages for Budapest, Hungary (based on data from 1970–2010)
- ↑ Futó József 45. o.
- ↑ Futó József 46. o.
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ 2008 volt Moszkva legmelegebb éve (orosz nyelven). [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
- ↑ Napsütéses órák száma 2007-ben (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 21.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 0820. január 9.)
- ↑ Average monthly_naposshine hours (see russian "Норма (часы)") (orosz nyelven). Meteoweb.ru. (Hozzáférés: 2120. február 9.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Péczely György
- ↑ Futó József 55. o.
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)
Források
szerkesztés- ↑ Péczely György: A Föld éghajlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
- ↑ Futó József: Kontinensek földrajza 1. Budapest: Tankönyvkiadó. 1988.
- ↑ Panoráma: Szovjetunió. Budapest: Panoráma. 1974.
