Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (honlapja: bmbah.hu) országos hatáskörű, önálló költségvetési szerv Magyarországon, amely menekültügyi és idegenrendészeti ügyintézési feladatokat lát el, és a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozik.
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság | |
Alapítva | 2000 |
Típus | központi hivatal |
Székhely | 1117 Budapest, Budafoki út 60. |
Vezető | Végh Zsuzsanna |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 36″, k. h. 19° 03′ 10″47.459887°N 19.052840°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 36″, k. h. 19° 03′ 10″47.459887°N 19.052840°E | |
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA 162/1999. (XI. 19.) számú kormányrendelet hozta létre Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal néven.[1] 2017. január 1. óta az állampolgársági ügyek a Miniszterelnökséghez kerültek, azt követően a neve Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal volt,[2] hivatalos rövidítése pedig BMH.[3]
Neve 2019. július 1-jén Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságra változott, mely a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozik. A hivatal főigazgatója miniszteri biztosként dolgozik december 31-éig. Július 1-jén hatályát vesztette a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalról szóló 361/2016. (XI.29.) Korm. rendelet.[4][5]
Feladatköre
szerkesztésA Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, rendeltetését a vonatkozó jogszabályok, valamint az alapító okirat határozza meg:
- a Hivatal ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokban meghatározott feladatokat;
- idegenrendészeti hatóságként ellátja a jogszabályokban a hatáskörébe utalt idegenrendészeti feladatokat;
- központi vízumhatóságként kapcsolatot tart más schengeni államok központi hatóságaival, a SIS-jelzésekkel összefüggésben megkereséssel él a nemzeti SIRENE iroda felé, és reagál a SIRENE iroda megkereséseire;
- menekültügyi hatóságként ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat;
- útlevélhatóságként ellátja a bevándorolt, letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági feladatokat, a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági feladatokat;
- ellátja az országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv (Dokumentációs Központ) jogszabályban meghatározott feladatait;
- végrehajtja a migrációs tárgyú nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat, engedélyezi, szervezi és koordinálja a visszafogadási egyezmények szerinti hatósági kísérettel történő átszállításokat;
- kapcsolatot tart a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.
Első fokú hatóságként
szerkesztésMenekültügyi és idegenrendészeti elsőfokú hatóságként jelenleg az ország területén 7 regionális igazgatóság összesen 24 kirendeltsége intézi az ügyfelek évről évre növekvő számú ügyeit. Az alárendeltségében működő befogadó intézmények jelenleg az ország 6 pontján biztosítanak elhelyezést és ellátást menekültügyi és idegenrendészeti eljárással érintett ügyfeleknek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról
- ↑ 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalról
- ↑ 39/2016. (XII. 29.) BM utasítás a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározásáról, 3. §
- ↑ A Kormány 126/2019.(V.30.) Korm. rendelete (Magyar Közlöny 2019. évi 92. szám, 3192–3193. oldal.)
- ↑ Megváltozott a bevándorlási hivatal neve (MTI/Hvg.hu, 2019-07-05)
Források
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Az idegenrendészeti intézményrendszer átalakulásának tapasztalatai Magyarországon és kitekintés az intézményrendszer változásaira az Európai Unióban. Tudományos konferencia. Budapest, 2019. szeptember 17-18.; szerk., utószó Teke András; MRTT Migrációs Tagozat, Budapest, 2019
- A Magyarországon 2017-ben és 2018-ban első menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi állampolgárok adatainak és háttértörténetének értékelő elemzése; szerk. Crisán Andrea, Nagy Diána Zsófia; Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Budapest, 2020