Országos Nőképző Egyesület

Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.

Veres Pálné szobra Budapesten

Története

Gróf Teleki Sándorné gróf Teleki Jozefin, Országos Nőképző Egyesület elnöke

Fáradi Veres Pálné beniczei és micsinyei Beniczky Hermin (1815–1895) 1867-ben felhívással fordult a magyar nőkhöz, hogy egyesületi úton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges állapotából magasabb színvonalra emelni, mely felhívás eredményeképp ugyanazon év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése és közhasznú ismeretek elsajátíttatása által az önfenntartásra is képesítés nyújtása.

1868 márciusban tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok alapján az Országos Nőképző Egyesület alakuló közgyűlését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki Sándor gróf feleségét választották meg. 1869-ben az egylet kísérletképpen 14 növendékkel megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló tanerői élén Gyulai Pál lett. Az Országos Nőképző Egyesület a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő aláírásával kérvényt nyújtott be, hogy állítson az ország egy «női minta-főiskolát», mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon. Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítónőképzők szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s már 1871-ben internátussal és négy elemi osztállyal bővítette intézetét. 1873-ban Trefort Ágoston miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály felállítását is. Így 1876-ban az intézet három tagozatba egészült ki, alapja volt négyosztályú elemi iskola, dereka a négyosztályos polgári iskola és betetőzése a két osztályos felső tanfolyam volt. 1878-ben választották Janisch Józsefné Steinweg Herminát (1819–1901) igazgatónőnek. 1881-ben megszerezte a Zöldfa utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886-ban a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik osztállyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképző intézetek tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit alig láthatta, mert 1895. szeptember 28-án meghalt.

1894-ben a választmány elhatározta, hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelynek feladata a női középfokú oktatás nehéz kérdésének megoldása. Addig is, amíg ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött háztartási tanfolyamot nyitott. 1896-ban Wlassics kultuszminiszter megnyitotta az egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az egyesület 1893-ban ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a király Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki.

Vezetői a századfordulón

Elnök:

• özv. széki gróf Teleki Sándorné széki gróf Teleki Jozefin (1838–1915), Erzsébet királyné palotahölgye, első osztályú Erzsébet-rend tulajdonosa, a Vöröskereszt alelnöke.

Alelnökök:

• rudnói és divékújfalusi Rudnay Józsefné fáradi Veres Szilárda (1841–1929), Erzsébet-rend nagykeresztjének tulajdonosa.
• emőkei Emich Gusztávné Tormay Etelka (1844–1914), másodosztályú Erzsébet-rend tulajdonosa.
• alsócsernátoni Csiky Kálmánné sebessi Gönczy Etelka (1851–1937).

Tiszteletbeli alelnök:

• özv. kesseleökői Majthényi Alajosné boczonádi Szeleczky Mária (1818–1904).

További információ

• Az országos nőképző-egylet és tanintézetének statisztikai kimutatása. Összeállította B. F. Bp, 1873. Online