Osella FA1B
Az Osella FA1B egy Formula–1-es versenyautó, melyet az Osella csapat tervezett és versenyeztetett az 1980-as Formula–1 világbajnokság utolsó három futamán, valamint az 1981-es bajnoki küzdelmekben. AZ autókat több pilóta is vezette: 1980-ban az egyetlen autót Eddie Cheever, majd 1981-ben az idényt a Beppe Gabbiani - Miguel Ángel Guerra párossal kezdték meg, majd utóbbit váltotta először Piercarlo Ghinzani, egy verseny erejéig Giorgio Francia, majd a szezon második felében Jean-Pierre Jarier.
Osella FA1B | |
![]() | |
Gyártási adatok | |
Versenysorozat | Formula–1 |
Gyártó | Osella |
Tervező | Enzo Osella Giorgio Valentini |
Előző | Osella FA1 |
Következő | Osella FA1C |
Műszaki adatok | |
Vázszerkezet | alumínium monocoque |
Motor | Ford-Cosworth DFV 3L V8 szívómotor |
Váltó | Hewland 5 sebességes manuális |
Tömeg | 600 kg |
Üzemanyag | Agip |
Gumik | Michelin |
Versenyeredmények | |
Csapat(ok) | Denim Osella |
Pilóták | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Első verseny | ![]() |
Utolsó verseny | ![]() |
Futott versenyek | 18 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 0 |
Edzéselsőségek | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
Áttekintés
szerkesztésMivel a csapat első autója, az FA1 egy sebtiben összerakott szerkezet volt, rengeteg gyermekbetegséggel küzdött. Az Osella ezért már az idény közben elkezdte megtervezni a második autót, amely majd a helyére lép. A kasztni tervezője Osella úr mellett az a Giorgio Valentini volt, aki korábban a Merzario A3 Formula–1-es versenyautót tervezte.
Hasonló volt az elődmodellhez, de szűkebbre lett annál szabva, ezzel egyrészt csökkentették a tömegét, másrészt jobban ki tudták használni a szívóhatás (ground effect) előnyeit[1].
1980-ban az olasz nagydíjon Cheever tizenkettedik lett, ezzel a csapat, története során először, be tudott fejezni egy versenyt. A hátralévő futamokról azonban kiesett.
1981-ben a csapat már két autót is be tudott nevezni, a Gabbiani-Guera párossal. Az eredmények azonban csapnivalóak maradtak: az első négy futamon négy kiesés illetve sikertelen kvalifikáció. Guerra Imolában már a rajtnál balesetet szenvedett, ami miatt eltört a bokája, és ezzel véget ért a karrierje is úgy, hogy beállított egy negatív rekordot: négy indulásból egyszer tudott csak futamon részt venni, de végül egyetlen versenykört sem tett meg[1]. Ugyanezen a futamon Gabbiani a nyolcadik helyről esett ki. Guerra helyére a szintén újonc Ghinzani ült be, de csak azért, mert az eredetileg kiszemelt sportautós Giorgio Franciával nem sikerült még megállapodni. Mivel azonban ő nem vált be, megváltak tőle, így a francia nagydíjon ismét csak egy versenyző vett részt. Az Osella eközben kísérletezett újításokkal is, mint a hidropneumatikus felfüggesztés. A német nagydíjtól a második számú pilóta a veterán Jean-Pierre Jarier lett, aki sorban háromszor is célba ért (bár nem szerzett pontot) az autóval, egyszer pedig kiesett. Ezalatt Gabbiani csak szenvedett, a legtöbbször a futamokra se tudta magát kvalifikálni. Jarier az idény utolsó három futamán már az új, FA1C modellel indult[1].
Eredmények
szerkesztésÉv | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | Pontok | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1980 | Osella Racing Team | Cosworth DFV | G | ARG | BRA | RSA | USW | BEL | MON | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | CAN | USA | 0 | - | ||
Eddie Cheever | 12 | KI | KI | ||||||||||||||||||
1981 | Denim Osella | Cosworth DFV | M | USW | BRA | ARG | SMR | BEL | MON | ESP | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | CAN | CPL | 0 | - | |
Miguel Ángel Guerra | NK | NK | NK | KI | |||||||||||||||||
Piercarlo Ghinzani | 13 | NK | |||||||||||||||||||
Beppe Gabbiani | KI | NK | NK | KI | KI | KI | NK | NK | NK | NK | NK | NK | NK | NK | NK | ||||||
Giorgio Francia | NK | ||||||||||||||||||||
Jean-Pierre Jarier | 8 | 8 | 10 | KI |
Forráshivatkozások
szerkesztés- ↑ a b c Tíz év küzdelem – az Osella-sztori (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. január 29. (Hozzáférés: 2025. január 29.)