Osella FA1B

Formula–1-es versenyautó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 29.

Az Osella FA1B egy Formula–1-es versenyautó, melyet az Osella csapat tervezett és versenyeztetett az 1980-as Formula–1 világbajnokság utolsó három futamán, valamint az 1981-es bajnoki küzdelmekben. AZ autókat több pilóta is vezette: 1980-ban az egyetlen autót Eddie Cheever, majd 1981-ben az idényt a Beppe Gabbiani - Miguel Ángel Guerra párossal kezdték meg, majd utóbbit váltotta először Piercarlo Ghinzani, egy verseny erejéig Giorgio Francia, majd a szezon második felében Jean-Pierre Jarier.

Osella FA1B
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóOsella
TervezőEnzo Osella
Giorgio Valentini
ElőzőOsella FA1
KövetkezőOsella FA1C
Műszaki adatok
Vázszerkezetalumínium monocoque
MotorFord-Cosworth DFV 3L V8 szívómotor
VáltóHewland 5 sebességes manuális
Tömeg600 kg
ÜzemanyagAgip
GumikMichelin
Versenyeredmények
Csapat(ok)Denim Osella
PilótákArgentína 31. Miguel Ángel Guerra
Olaszország 31/32. Piercarlo Ghinzani
Olaszország 31/32. Beppe Gabbiani
Olaszország 32. Giorgio Francia
Franciaország 32. Jean-Pierre Jarier
Első versenyOlaszország 1980-as Formula–1 olasz nagydíj
Utolsó versenyNevada 1981-es Formula–1 Las Vegas-i nagydíj
Futott versenyek18
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

Áttekintés

szerkesztés

Mivel a csapat első autója, az FA1 egy sebtiben összerakott szerkezet volt, rengeteg gyermekbetegséggel küzdött. Az Osella ezért már az idény közben elkezdte megtervezni a második autót, amely majd a helyére lép. A kasztni tervezője Osella úr mellett az a Giorgio Valentini volt, aki korábban a Merzario A3 Formula–1-es versenyautót tervezte.

Hasonló volt az elődmodellhez, de szűkebbre lett annál szabva, ezzel egyrészt csökkentették a tömegét, másrészt jobban ki tudták használni a szívóhatás (ground effect) előnyeit[1].

1980-ban az olasz nagydíjon Cheever tizenkettedik lett, ezzel a csapat, története során először, be tudott fejezni egy versenyt. A hátralévő futamokról azonban kiesett.

1981-ben a csapat már két autót is be tudott nevezni, a Gabbiani-Guera párossal. Az eredmények azonban csapnivalóak maradtak: az első négy futamon négy kiesés illetve sikertelen kvalifikáció. Guerra Imolában már a rajtnál balesetet szenvedett, ami miatt eltört a bokája, és ezzel véget ért a karrierje is úgy, hogy beállított egy negatív rekordot: négy indulásból egyszer tudott csak futamon részt venni, de végül egyetlen versenykört sem tett meg[1]. Ugyanezen a futamon Gabbiani a nyolcadik helyről esett ki. Guerra helyére a szintén újonc Ghinzani ült be, de csak azért, mert az eredetileg kiszemelt sportautós Giorgio Franciával nem sikerült még megállapodni. Mivel azonban ő nem vált be, megváltak tőle, így a francia nagydíjon ismét csak egy versenyző vett részt. Az Osella eközben kísérletezett újításokkal is, mint a hidropneumatikus felfüggesztés. A német nagydíjtól a második számú pilóta a veterán Jean-Pierre Jarier lett, aki sorban háromszor is célba ért (bár nem szerzett pontot) az autóval, egyszer pedig kiesett. Ezalatt Gabbiani csak szenvedett, a legtöbbször a futamokra se tudta magát kvalifikálni. Jarier az idény utolsó három futamán már az új, FA1C modellel indult[1].

Eredmények

szerkesztés
Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Pontok Helyezés
1980 Osella Racing Team Cosworth DFV G ARG BRA RSA USW BEL MON FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA 0 -
Eddie Cheever 12 KI KI
1981 Denim Osella Cosworth DFV M USW BRA ARG SMR BEL MON ESP FRA GBR GER AUT NED ITA CAN CPL 0 -
Miguel Ángel Guerra NK NK NK KI
Piercarlo Ghinzani 13 NK
Beppe Gabbiani KI NK NK KI KI KI NK NK NK NK NK NK NK NK NK
Giorgio Francia NK
Jean-Pierre Jarier 8 8 10 KI

Forráshivatkozások

szerkesztés
  1. a b c Tíz év küzdelem – az Osella-sztori (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. január 29. (Hozzáférés: 2025. január 29.)